Magazin

Azoknál a nőknél, akik magas sarkú cipőben vannak nap mint nap, lábfájás jelentkezhet, méghozzá nem is kis mértékű!

A rendszeres magassarkú-viselés változásokat idéz elő a vádli izomzatában és az inakban, tájékoztat egy nemrégiben megjelent tanulmány. A dolog odáig megy, hogy ezek a nők tényleg kényelmetlenül érzik magukat, ha tűsarok nélkül sétálnak.

A magassarkú-viselés szokása a vádli izomrostjainak megrövidülését okozhatja, és az Achilles-ín, amely a vádli izmait a csonthoz rögzíti, merevvé válik és megvastagszik. Míg ez a beállítás nem okoz gondot alátámasztott sarkak esetén, a lapos sarkú cipőben állás vagy járás kényelmetlen lehet, mivel az izom és az ín a megszokott mozdulatokra törekszik.„Ilymódon a rendszer adaptálódik az új pozícióhoz,” – mondja Marco Narici, az angliai Manchester Metropolitan University tudományos kutatója. „Mikor magassarkút viselnek, az izmok kényelmesebben érzik magukat.”Az eredményeket az Experimental Biology július 16-i számában közlik.

Izommmérés

Mikor az ember magas sarkú cipőbe bújik, a térdek megemelkednek és a vádliizomzatot megrövidült (összehúzódott) helyzetben tartják. A tudósok előtt ismeretes tény, hogy amikor az izom összehúzott állapotban van huzamosabb ideig –például mert be van gipszelve –, az valóban rövidebbé válik, mondja Narici.

Narici kíváncsi volt arra, vajon az állandóan viselt magassarkú okozhat-e izomrövidülést? „Azt gondoltam: a magas sarkú cipőt viselő nők kísérletet végeztek nekünk anélkül, hogy tudatában lettek volna –, így az összes teendőnk csak annyi volt, hogy összetoborozzuk és teszteljük őket” – mondta a LiveScience-nek nyilatkozva.

Hozzá tehetjük, van erre egy anekdotikus bizonyíték az 50-es évekből, miszerint a titkárnők kényelmetlenséget éreztek, amikor levetették magassarkúikat és mezítláb jártak – mondja Narici. Ez megint azt sugallja, hogy a folytonosan viselt magassarkú változásokat idézhet elő.

A vizsgálatban részt vevő 11 nő (átlagéletkoruk 43 év) legalább 5 cm, vagy annál magasabb sarkú cipőt viselt heti öt napon át, két éven keresztül, vagy tovább. A kísérleti személyek nagy többsége kényelmetlenségről számolt be, mikor mezítláb kellett állniuk. A kísérletnek volt kontrollcsoportja is, 9 nő, akik nem rendszeresen viseltek magas sarkú cipőt.

Narici és kollégái először megmérték a hölgyek vádli izomzatát, egy MRI készülék segítségével, azonban semmilyen eltérést nem találtak a két csoport izomtömegében.

Végül ultrahang vizsgálattal mérték a vádli izomrostjainak hosszát, és azt találták, hogy a magassarkút viselőké 13%-kal rövidebb, összehasonlítva a kontrollcsoport eredményével.

A rövidebb izomrostok hatással vannak arra is, hogyan „dolgoznak” az izmok: a rövidebb izomrost kevesebb erőt fejt ki és kevésbé hatékonnyá teszi a gyalog járást ezeknél a nőknél.

Az Achilles-ín vizsgálata megmutatta, hogy a magassarkút viselők inai vastagabbak voltak, és így merevebbek is, mint a lapos sarkút viselőké. A vastagabb inak ellensúlyozzák a rövidebb izomrostokat és ezáltal teszik lehetővé a normális működést, mondja Narici.

De nemcsak a magassarkú az egyetlen rizikós lábbeli. Egy független kísérlet 2008-ban kimutatta, hogy az állandó strandpapucs hordás is megváltoztatja a járást. A tartás elemeinek apró megváltozása problémákhoz vezethet, mert fájdalmat okoz a talp, sarok és boka táján.  

Kukába a magassarkúval?

Narici szerint az eredmények nem jelentik azt, hogy a nőknek le kéne mondani a magassarkú viseléséről. De azt ajánlja, hogy végezzenek nyújtó gyakorlatokat egy magas sarkakon eltöltött nap után, hogy megelőzzék az izomrostok rövidülését.

Jelenleg, Narici és kollégái azt vizsgálják, kevésbé hatékony-e a futás a megvastagodott Achilles-ín esetén.

Ezt a munkát Narici és munkatársai, Robert Csapo (Bécsi Egyetem), és Olivier Seynnes valamint Costis Maganaris (Manchesteri Egyetem) végezték. A kutatást a Manchesteri Egyetem és a Bécsi Egyetem finanszírozták.

Termékajánló:

Forrás: Medipress