Magazin

Elődeink általában a húsféléket tartósították így télire, ugyanakkor zöldségeket, gyümölcsöket, sőt virágokat is konzerválhatunk ezekkel a technikákkal. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.


Szárítás

A szárítás egy vízelvonáson alapuló eljárás. Ilyenkor a nyersanyag nedvességtartalmát 15% alá csökkentjük, így elkerüljük, hogy a kórokozók vagy a penészgombák megtelepedjenek az ételben. Száríthatunk fűszer- és gyógynövényeket, zöldségeket de akár gyümölcsöket vagy húsféléket is.
5 tanács otthoni szárításhoz:

Csak hibátlan, teljesen fejlett és romlási jelenségektől mentes növényt szabad szárítani.

A nagyobb zöldségeket daraboljuk, (érdemes kikísérletezni a pontos méretet) különben nem tudnak tökéletesen kiszáradni, és megromlanak.A paradicsomot ajánlott karikákra vágni, a gyökérzöldségeket (pl. sárgarépa, petrezselyem, zeller) pedig vágjuk csíkokra. Távolítsuk el a csumáját, majd daráljuk szemcseméretűre paprikadarálón.

A szárított gyümölcsöket és zöldségeket tároljuk tüll-, vászon- vagy papírzacskóban esetleg befőttesüvegben, ahol maximum 4-12 hónapig maradnak fogyaszthatóak.
A zöldségekkel ellentétben a gyümölcsöket nem szárítjuk, hanem aszaljuk. Ilyenkor víztartalmuk 20-22% között marad, viszont cukortartalmuk magasabb, így akadályozzák meg a romlást.

Aszalás

A nedvességtartalom kivonása esetén koncentráltabbá válik az élelmiszer, megnő energia-, fehérje-, zsír-, szénhidráttartalma az azonos tömegű nyersanyagokhoz képest.
Vitamin-, és ásványi anyag tartalmuk viszont sok esetben megváltozik, például a csipkebogyó esetén, amely sokkal több C-vitamint tartalmaz nyersen, mint szárítva.
Ezzel ellentétben viszont az asztalt szilva B1 vitaminból 2x többet tartalmaz, B2 vitaminból pedig 10x. Káliumhiány esetén is érdemes inkább az aszalt almát választanunk, hiszen 4x többet tartalmaz az ásványi anyagból, mint friss társa.

3 legfontosabb tudnivaló otthoni aszaláshoz:

Mindenképpen ép gyümölcsöt használjunk, legyen lehetőleg érett, de semmiképpen sem túlérett. Tisztítsuk meg a levelektől pl. epret, cseresznyét, meggyet a szárától, majd mossuk meg (kivétel a szilva, amelyből szár nélkül elfolyik cukros leve)

A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt forrázzuk le, hogy ne repedjen meg.

Aszalhatunk a szabadban, (akár erkélyünkön is) de figyeljünk rá, hogy szélvédett, árnyékos helyen, asztalon legyen az aszalókeret. Vásárolhatunk aszalógépet, de sütőnk is tökéletes szolgálatot tehet 60-65°C-ra állítva, meleg légkeveréssel, nyitott sütőajtó mellett. Szabadban aszaláskor figyeljünk rá, hogy forgassuk meg többször is a gyümölcsöket, amelyek így körülbelül 4-10 nap alatt készülnek el.

Mi az a liofilizálás?

Manapság egyre gyakrabban halljuk ezt a szót, főleg a sütemények témájában találkozhatunk vele gyakran. A liofilizálás vagy más néven liofilezés a fagyasztva szárítást jelenti.
Ez egy víztelenítési eljárás, amelyet gyógyszerek és élelmiszerek tartósításánál használnak. A liofilizálásra szánt anyagot tálcákra osztják, majd egy speciális liofilizáló berendezésbe helyezik, amely lefagyasztja először a megszárítandó anyagot. Ezután elszívják a gépből a levegőt, hogy vákuum keletkezhessen. Ez az alacsony nyomású állapot pedig elősegíti a víz elpárolgását.
Az eljárás ugyan idő- és költségigényes, mégis nagyon praktikus hőre érzékeny anyagoknál, pl. málna és eper, mivel az anyagi jelleget és tulajdonságot alig változtatja meg.

Forrás: EgészségKalauz