Magazin

A véralvadás folyamata minden részletében pontosan szabályozott folyamat, melynek a legapróbb hibája is súlyos, életveszélyes állapot kialakulásához vezethet. A Harvard Egyetem Rowland Intézetében Wesley P. Wong vezetésével a kutatók még mélyebbre ástak, hogy megértsék a molekuláris történéseket.

A véralvadási rendszer elsőszámú feladata, hogy minél hamarabb megállítsa az esetleges vérzést. Túlműködése esetén azonban túl sok vérrög (thrombus) keletkezhet a szervezetben, a trombózis pedig akár életveszélyes is lehet. Ha viszont a rendszer elégtelenül működik, halálos vérzések alakulhatnak ki. Az egyensúlyt bonyolult szabályozó mechanizmusok tartják fenn.

Ilyen például egy visszacsatolási rendszer, melyben alapvető szerepet játszik az egyik alvadási faktor, a von Willebrand faktor (vWF) A2 doménje. Az A2 domén szenzorként működik, mely érzékeli a legapróbb erőbehatásokat is. Önálló molekulákkal végzett kísérletek alapján a kutatók megállapították, hogy az A2 molekulák a legkisebb erőbehatásra is széttekerednek, és elvesztik komlex, háromdimenziós szerkezetüket. A széttekeredés után egy ADAMTS13 nevű enzim szétvágja a molekulát, ezáltal szabályozva a vérrög méretét, írták Wongék a Science júniusi számában megjelent cikkükben. Ezáltal mindig a sérülés mértékének megfelelő méretű vérrög keletkezik. A felfedezés segítségével akár új kezelésre is lehet számítani a véralvadási rendszer betegségeinél.

Termékajánló:

Automata vérnyomásmérő, SE-4000

Forrás: MediPress