Jóval több, mint egy egzotikus fűszer: természetes antioxidáns, gyulladáscsökkentő és szépségápoló egyszerre. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.


Kevés olyan fűszer van a világon, amely egyszerre színez, ízesít és gyógyít. A kurkuma pontosan ilyen: ez a különleges árnyalatú por nemcsak a keleti konyhák elengedhetetlen alapanyaga, hanem a modern tudomány által is elismert egészségvédő forrás. Évezredek óta használják Indiában és Délkelet-Ázsiában, és ma már világszerte egyre többen fedezik fel maguknak.

Hogy miért is érdemes fogyasztani?

A kurkumin – a kurkuma titkos fegyvere
A kurkuma fő hatóanyaga a kurkumin, amely nemcsak a jellegzetes színéért és aromájáért felelős, hanem a szervezetre gyakorolt pozitív hatásaiért is. Ez ugyanis erőteljes antioxidáns: képes védeni a sejteket, csökkenteni az oxidatív stresszt, sőt hozzájárulhat a jobb mentális közérzethez és a koncentráció fenntartásához is.
A rendszeres fogyasztása – különösen fekete borssal kiegészítve – bizonyítottan segíthet megelőzni olyan krónikus állapotokat, mint a daganatos betegségek vagy a demencia. Több tanulmány igazolta, hogy a kurkumin lassíthatja a rákos sejtek szaporodását, és támogatja a szervezet természetes védekezőképességét.

A kurkuma jótékony hatásai a szervezetre
A kurkuma hatása messze túlmutat az antioxidáns tulajdonságokon:
Gyulladáscsökkentő és antibakteriális: mérsékelheti a gyulladást és segít a fertőzések leküzdésében.
Máj- és vesetámogató: hozzájárul a méregtelenítő folyamatokhoz, segíti az emésztést.
Ízületi panaszok enyhítése: hasznos lehet reumás fájdalmak, ízületi gyulladások esetén.
Emésztés javítása: segíthet az irritábilis bél szindróma és más emésztési zavarok tüneteinek enyhítésében.
Immunrendszer erősítése: fokozza a szervezet ellenálló képességét a kórokozókkal szemben.

A szépség szolgálatában
A kurkuma nemcsak belülről, hanem kívülről is szépít. Erős antioxidáns tartalma lassítja a bőr öregedését, segíti a rugalmasság megőrzését, és hozzájárulhat ahhoz, hogy később jelenjenek meg a ráncok. A hagyományos ajurvédikus gyógyászatban arcmaszkok alapanyagaként is alkalmazzák: világosítja a bőrt, halványítja az elszíneződéseket, csökkenti a ráncok mélységét és összehúzza a pórusokat. Nem véletlen, hogy számos modern kozmetikai készítményben is megtalálható.
Így fokozhatja a hatását
A kurkumin önmagában nehezen szívódik fel, ezért érdemes borssal együtt fogyasztani. A benne található piperin akár 20-szorosára is növelheti a kurkumin biológiai hasznosulását, így erőteljesebben fejti ki hatását.

Csak óvatosan!
Bár a kurkuma általában biztonságos, vannak helyzetek, amikor körültekintést igényel. Akik epekövességgel küzdenek, véralvadásgátló gyógyszereket szednek vagy májbetegséggel élnek, azoknak mindenképpen érdemes orvossal konzultálniuk a rendszeres fogyasztás előtt. Náluk ugyanis gyomorpanaszokat okozhat, vagy kölcsönhatásba léphet a gyógyszerekkel.

Ráadásul a mennyiség sem mindegy: a szakirodalom szerint az általános főzés során használt mennyiség – napi 1-2 teáskanál por – nem okoz egészségi kockázatot, sőt, kifejezetten hasznos lehet. Étrend-kiegészítőkben azonban a kurkumin dózisa ennél jóval magasabb: napi 500–2000 milligrammot alkalmaznak különféle vizsgálatokban. Ezeket azonban mindig orvosi javaslat mellett érdemes szedni, hiszen nagyobb adagban emésztőrendszeri panaszokat, puffadást, hasmenést vagy gyomorégést is előidézhet.

Milyen ételekbe/italokba használja a kurkumát?
A kurkuma nemcsak egészséges, hanem konyhai szempontból is sokoldalú fűszer. Intenzív, enyhén kesernyés íze és aranysárga színe miatt számtalan ételhez adható, így egyszerre gazdagítja az ízvilágot és a látványt.

Levesek és főzelékek: egy csipetnyi kurkuma különleges mélységet adhat például zöldséglevesnek vagy lencsefőzeléknek.
Rizses és gabonás fogások: a rizs, a kuszkusz vagy a bulgur gyönyörű sárga színt kap tőle, ráadásul különleges aromával gazdagodik.
Curryk és raguk: az indiai és thai konyha szinte elképzelhetetlen nélküle – az erősebb fűszerekhez (pl. gyömbér, chili, koriander) remekül illik.
Italok: egyre népszerűbb a kurkumás latte vagy az úgynevezett aranytej (golden milk), amely tejjel, mézzel és borssal készül. Ez nemcsak ízletes, hanem kifejezetten jóleső ital a hűvös napokon.
Smoothie-k: gyümölcs- és zöldségitalokhoz adva fokozza az antioxidáns hatást, és különleges árnyalatot ad a turmixnak.
 

Ezt a hibát majdnem mindenki elköveti virsli főzéskor – pedig veszélyes lehet az egészségére

Témakörök: Életmód, táplálkozás Diéta, fitness Születés Kutatás Érdekesség

Ön hogy szokta készíteni a hot dog-hoz a virslit? Sokan gondolják, hogy a virsli vagy hot dog elkészítése gyerekjáték. Csak betesszük a vízbe, megfőzzük, majd egy péksüteménybe csúsztatjuk, és már kész is a gyors vacsora vagy uzsonna. Valójában azonban a helytelen előkészítés nemcsak az ízélményt rontja, hanem akár az egészségünkre is kockázatot jelenthet. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

A hot dog a gyerekek (és a felnőttek) egyik kedvence, elkészítése mégis több odafigyelést igényel, mint elsőre gondolnánk.

A leggyakoribb hibák a virsli készítésekor

Forró vízben főzi
Sokan hideg vízbe teszik a virslit, majd felforralják. Ez a módszer viszont tönkreteheti a textúrát: a virsli elveszíti a rugalmasságát, kireped, és az íze sem lesz az igazi.
- A virsliket nem szabad főzni, mert akkor szétrepednek, legalábbis a jók – figyelmeztet Robert Makłowicz kulináris szakértő.

Utólag sózza
A bolti virslik már eleve jelentős mennyiségű sót tartalmaznak a gyártás során. Ha még ad hozzá, az étel túl sós, nehéz és egészségtelen lehet. Ízesítéshez inkább friss zöldfűszereket, borsot vagy egy kevés mustárt érdemes választani.

Olajban süti
Sokan szeretik a serpenyőben ropogósra pirított virslit. Ez kétségtelenül jellegzetes ízt ad, de közben jócskán növeli a zsírtartalmat. A virsli amúgy is energiadús, a plusz olaj pedig még emészthetetlenebbé és kalóriadúsabbá teszi.

Hidegen fogyasztja
Bár ezek a termékek hőkezelt élelmiszerek, a csomagolásból azonnal megenni őket nem ajánlott. A helytelen tárolás miatt fennállhat a baktériumos szennyeződés veszélye. Az FDA külön felhívja a figyelmet, hogy a virslik fertőződhetnek Listeria monocytogenes-szel, amely liszteriózist okozhat. Ez főként a várandós nőkre és az újszülöttekre jelent súlyos kockázatot.
- A lassú felmelegítés nemcsak biztonságosabbá teszi, hanem könnyebben emészthetővé is, és jobban kihozza az ízeket – hangsúlyozza Anna Jedrej dietetikus.

Hogyan készítse el helyesen?
A legjobb módszer, ha a virslit 70–80 Celsius-fokos vízben néhány percig melegíti, de nem forralja. Így megőrzi az ízét és a megfelelő állagát. A vízbe tehet némi babérlevelet, borsot vagy friss zöldfűszereket, amelyek plusz aromát adnak.
A tálalás során érdemes a klasszikus fehér kifli helyett teljes kiőrlésű pékárut választani, friss zöldségekkel – például uborkával, paradicsommal vagy salátával – kiegészítve. Ez nemcsak változatosabbá, hanem jóval egészségesebbé teszi az ételt.

Mire figyeljen vásárláskor?
Ha igazán minőségi hot dogot szeretne, keressen olyan virslit, amely legalább 80%-ban húsból készült, és nem tartalmaz felesleges adalékanyagokat, ízfokozókat vagy túlzott mennyiségű tartósítószert. Bár a virsli soha nem lesz szuperélelmiszer, kis odafigyeléssel része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek – a kulcs a mértékletesség és a tudatosság.

Mennyi kalória és tápanyag rejlik egy virsliben?
A virsli sokak számára a gyors vacsora vagy hétvégi grillparti elmaradhatatlan szereplője. Ám kevesen gondolnak bele, hogy egy-egy darab valójában milyen tápértékkel bír. Bár kényelmes és finom választás, fontos tisztában lenni azzal, mennyi energiát és milyen összetevőket viszünk be vele a szervezetünkbe.
Egy átlagos sertés- vagy baromfivirsliben kb. 120–150 kalória található darabonként (50–60 g-os adag esetén). Ez nem tűnik soknak, de mivel a hot dogot általában péksüteménnyel, mustárral, ketchuppal és egyéb kiegészítőkkel fogyasztjuk, a végeredmény gyorsan elérheti a 300–400 kalóriát is.

A virsli fehérjetartalma mérsékelt: adagonként kb. 5–7 grammot tartalmaz, ami önmagában nem fedezi a szervezet napi szükségletét. Zsírtartalma viszont jóval magasabb lehet, különösen a sertésvirsliknél, ahol gyakran 10–12 gramm zsírt is találunk egy darabban. Ebből a telített zsírsavak aránya sem elhanyagolható, amelyek túlzott bevitele hosszú távon a szív- és érrendszer egészségét terheli.

A másik komoly tényező a sóbevitel. Egyetlen virsli gyakran 500–700 mg nátriumot tartalmaz, ami a napi ajánlott maximális mennyiségnek akár a harmadát is kiteheti. Ha valaki rendszeresen fogyaszt virslit, könnyen túllépheti az egészséges határt, ami hozzájárulhat a magas vérnyomás és más szív-érrendszeri betegségek kialakulásához.
Az sem mindegy, milyen alapanyagból készült a virsli. A jobb minőségű, 80% feletti hústartalommal rendelkező termékek kedvezőbb összetételűek, míg az olcsóbb változatok gyakran tartalmaznak szójafehérjét, keményítőt, ízfokozókat és adalékanyagokat. Ezek nemcsak rontják az ízt, hanem felesleges terhet is jelenthetnek az emésztőrendszernek.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó:  EgészségKalauz