Magazin

Ön hogy szokta készíteni a hot dog-hoz a virslit? Sokan gondolják, hogy a virsli vagy hot dog elkészítése gyerekjáték. Csak betesszük a vízbe, megfőzzük, majd egy péksüteménybe csúsztatjuk, és már kész is a gyors vacsora vagy uzsonna. Valójában azonban a helytelen előkészítés nemcsak az ízélményt rontja, hanem akár az egészségünkre is kockázatot jelenthet. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

A hot dog a gyerekek (és a felnőttek) egyik kedvence, elkészítése mégis több odafigyelést igényel, mint elsőre gondolnánk.

A leggyakoribb hibák a virsli készítésekor

Forró vízben főzi
Sokan hideg vízbe teszik a virslit, majd felforralják. Ez a módszer viszont tönkreteheti a textúrát: a virsli elveszíti a rugalmasságát, kireped, és az íze sem lesz az igazi.
- A virsliket nem szabad főzni, mert akkor szétrepednek, legalábbis a jók – figyelmeztet Robert Makłowicz kulináris szakértő.

Utólag sózza
A bolti virslik már eleve jelentős mennyiségű sót tartalmaznak a gyártás során. Ha még ad hozzá, az étel túl sós, nehéz és egészségtelen lehet. Ízesítéshez inkább friss zöldfűszereket, borsot vagy egy kevés mustárt érdemes választani.

Olajban süti
Sokan szeretik a serpenyőben ropogósra pirított virslit. Ez kétségtelenül jellegzetes ízt ad, de közben jócskán növeli a zsírtartalmat. A virsli amúgy is energiadús, a plusz olaj pedig még emészthetetlenebbé és kalóriadúsabbá teszi.

Hidegen fogyasztja
Bár ezek a termékek hőkezelt élelmiszerek, a csomagolásból azonnal megenni őket nem ajánlott. A helytelen tárolás miatt fennállhat a baktériumos szennyeződés veszélye. Az FDA külön felhívja a figyelmet, hogy a virslik fertőződhetnek Listeria monocytogenes-szel, amely liszteriózist okozhat. Ez főként a várandós nőkre és az újszülöttekre jelent súlyos kockázatot.
- A lassú felmelegítés nemcsak biztonságosabbá teszi, hanem könnyebben emészthetővé is, és jobban kihozza az ízeket – hangsúlyozza Anna Jedrej dietetikus.

Hogyan készítse el helyesen?
A legjobb módszer, ha a virslit 70–80 Celsius-fokos vízben néhány percig melegíti, de nem forralja. Így megőrzi az ízét és a megfelelő állagát. A vízbe tehet némi babérlevelet, borsot vagy friss zöldfűszereket, amelyek plusz aromát adnak.
A tálalás során érdemes a klasszikus fehér kifli helyett teljes kiőrlésű pékárut választani, friss zöldségekkel – például uborkával, paradicsommal vagy salátával – kiegészítve. Ez nemcsak változatosabbá, hanem jóval egészségesebbé teszi az ételt.

Mire figyeljen vásárláskor?
Ha igazán minőségi hot dogot szeretne, keressen olyan virslit, amely legalább 80%-ban húsból készült, és nem tartalmaz felesleges adalékanyagokat, ízfokozókat vagy túlzott mennyiségű tartósítószert. Bár a virsli soha nem lesz szuperélelmiszer, kis odafigyeléssel része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek – a kulcs a mértékletesség és a tudatosság.

Mennyi kalória és tápanyag rejlik egy virsliben?
A virsli sokak számára a gyors vacsora vagy hétvégi grillparti elmaradhatatlan szereplője. Ám kevesen gondolnak bele, hogy egy-egy darab valójában milyen tápértékkel bír. Bár kényelmes és finom választás, fontos tisztában lenni azzal, mennyi energiát és milyen összetevőket viszünk be vele a szervezetünkbe.
Egy átlagos sertés- vagy baromfivirsliben kb. 120–150 kalória található darabonként (50–60 g-os adag esetén). Ez nem tűnik soknak, de mivel a hot dogot általában péksüteménnyel, mustárral, ketchuppal és egyéb kiegészítőkkel fogyasztjuk, a végeredmény gyorsan elérheti a 300–400 kalóriát is.

A virsli fehérjetartalma mérsékelt: adagonként kb. 5–7 grammot tartalmaz, ami önmagában nem fedezi a szervezet napi szükségletét. Zsírtartalma viszont jóval magasabb lehet, különösen a sertésvirsliknél, ahol gyakran 10–12 gramm zsírt is találunk egy darabban. Ebből a telített zsírsavak aránya sem elhanyagolható, amelyek túlzott bevitele hosszú távon a szív- és érrendszer egészségét terheli.

A másik komoly tényező a sóbevitel. Egyetlen virsli gyakran 500–700 mg nátriumot tartalmaz, ami a napi ajánlott maximális mennyiségnek akár a harmadát is kiteheti. Ha valaki rendszeresen fogyaszt virslit, könnyen túllépheti az egészséges határt, ami hozzájárulhat a magas vérnyomás és más szív-érrendszeri betegségek kialakulásához.
Az sem mindegy, milyen alapanyagból készült a virsli. A jobb minőségű, 80% feletti hústartalommal rendelkező termékek kedvezőbb összetételűek, míg az olcsóbb változatok gyakran tartalmaznak szójafehérjét, keményítőt, ízfokozókat és adalékanyagokat. Ezek nemcsak rontják az ízt, hanem felesleges terhet is jelenthetnek az emésztőrendszernek.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó:  EgészségKalauz