Magazin

A fokhagyma fő hatóanyaga az erőteljes antibiotikus hatású allicin, amely a gerezd aprításakor az alliináz enzim hatására keletkezik a növényben lévő alliinból. Több mint 200-féle biológiailag aktív anyagot  vitamint, ásványi anyagot, aminosavat és enzimet  tartalmaz.

 Az egyiptomi piramisépítőknek fokhagymát, hagymát és retket osztogattak a fertőző betegségek megelőzésére. A római katonák étrendjéhez is hozzátartozott a fokhagyma. Már az ókorban 61-féle különféle betegség gyógyítására ajánlották. A népi gyógyászatban régóta használják, főként magas vérnyomás, elhízás ellen, illetve fiatalító szerként.

Normalizálja a szapora szívműködést, oldja a szív koszorúereinek görcsét, ennek következtében javul a szívizom vérellátottsága. Fokozza a szív teljesítőképességét. Az amerikai szívgyógyászok szakmai folyóiratában, az American Heart Journalban publikált tanulmányból tudjuk, hogy a fokhagymakivonat még a szív koszorúereiben is megakadályozza a vérrögképződést.

Tapasztalatok szerint az érelmeszesedés megelőzésére és gyógyítására az egyik leghatásosabb szer a fokhagyma. Csökkenti a vérben a káros koleszterin (LDL) szintjét, miközben növeli a �jó� koleszterin (HDL) arányát, ezzel is akadályozva az érelmeszesedést. Értágító, vérnyomáscsökkentő hatása is bizonyított (metil-allil-triszulfid).


A fokhagyma értágító hatása főleg az agy, a szem és a láb szívtől távol eső, szűkült erein, az úgynevezett perifériás ereken érvényesül. Emiatt jótékony hatású bizonyos típusú fejfájás esetén. Mivel a láb ereit tágítja, az idősebb korban előforduló időszakos sántításnak is egyik ellenszere. Minthogy jótékonyan hat a bélfodor elmeszesedett ereire, azokon is segít, akik a bélerek meszesedése miatt haspuffadástól, felfúvódástól szenvednek. A tápcsatorna fertőzéseire (hasmenés, bélhurut) ugyancsak jó hatással lehet.
További gyógyhatásai: vértisztító, izzasztó, köptető, görcsoldó, idegerősítő, szélhajtó és hámosító, sebgyógyító szer.
Kiemelkedő antibiotikus hatása miatt influenza és köhögés (légcső- és hörghurut) ellen ugyancsak alkalmazható.

A  fokhagyma antimikrobiás hatását már a középkorban is kihasználták a francia papok, akik e növényt alkalmazva védekeztek a pestisjárvány terjedése ellen. Ma ismeretes, hogy a fokhagyma antibiotikumként működik például olyan mikroorganizmusokkal szemben, mint a Staphylococcus, az Escherichia, a Proteus és a Pseudomonas. Tudjuk, hogy a fokhagymának parazitaellenes hatása is van, sőt a herpeszvírussal és a Candida albicans nevű gombával szemben is hatékony. Igen jó féregűző hatású, a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) kiűzésében megfelelő kiegészítő szer.

A legújabb kutatások alapján egyértelművé vált a növény fogyasztásának rákellenes hatása is. Az amerikai rákkutatók szakmai folyóiratának, a Journal of the National Cancer Institute-nak a hasábjain olyan tanulmányt publikáltak, amelyből kiderül, hogy azoknál az embereknél, akik több fokhagymát, hagymát (vagy az Allium családba tartozó más növényeket) fogyasztanak, gyomorrák sokkal kisebb arányban fordul elő, mint az ezeket mellőző személyeknél. Egy másik szaklap, a Carcinogenesis arról írt, hogy a fokhagyma- és a hagymaolaj hatékonynak bizonyult a bőrrák ellen. Ismeretessé vált az is, hogy a fokhagyma fogyasztása csökkenti a vastagbélrák előfordulásának valószínűségét.

TANÁCSOK:

• Akinek véralvadási problémája van, a fokhagyma használatát beszélje meg a kezelőorvosával.
• Ritkán, de előfordulhat, hogy a fokhagymára allergiás embereknél a növény érintésétől, illetve fogyasztásától bőrkiütés keletkezik.
• A szoptató anyák tejébe bejutva a fokhagyma a csecsemőknél hasmenést okozhat.