Magazin

Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek az időszakos böjtnek? Hogyan hat valójában a szervezetünkre a koplalás? -  olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Az időszakos böjtölés, vagyis az étkezési és koplalási időszakok váltogatása az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert, mivel a hagyományos diétákhoz képest eltérő módon közelíti meg az egészséges életmódot. Nem az elfogyasztott ételek típusára koncentrál, hanem arra, hogy mikor étkezünk. A módszerek közül a legismertebbek közé tartozik a 16/8-as ütemterv, ahol napi nyolc órán belül lehet enni, és 16 órán át koplalni kell, valamint az 5:2 diéta, ahol heti öt nap normál étkezést, két nap pedig kalóriacsökkentést ír elő.

Milyen előnyei és kockázatai lehetnek az időszakos böjtnek?
Az időszakos böjt rövid távú előnyei között említik a fogyást, az anyagcsere állapotának javulását és az általános egészségi állapot pozitív változását. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a böjt befolyásolja az anyagcserét, javítja a vércukorszintet, mérsékli a gyulladást, és akár csökkentheti a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát. Az embereken végzett vizsgálatok szintén alátámasztják ezeket a hatásokat, valamint azt is, hogy a sejtek regenerációs folyamatait segítheti, például azáltal, hogy eltávolítja a sérült sejteket, amelyekből esetleg daganatok fejlődhetnének ki.
Ugyanakkor a kutatások arra is rámutatnak, hogy az időszakos böjt előnyei sokszor megegyeznek a hagyományos kalóriakorlátozás által elért eredményekkel. Az sem tisztázott egyértelműen, hogy a böjt milyen mértékben csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát emberekben.

Az immunrendszerre és a rákkockázatra gyakorolt hatások
A Nature egyik tanulmánya szerint az időszakos böjt egerekben növelte a bél őssejtjeinek aktivitását, különösen akkor, ha a koplalást étkezés követte. Ez arra utal, hogy a regenerációs folyamatok gyorsabbak lehetnek böjtölés után. Azonban a tanulmány azt is felveti, hogy ezek az intenzív regenerációs folyamatok bizonyos genetikai mutációk jelenlétében elősegíthetik a rák kialakulását. A regeneráció során kulcsszerepet játszó poliaminok mennyiségét a táplálkozás és a bélbaktériumok is befolyásolhatják.

A daganatos betegek körében végzett vizsgálatok szerint a böjt csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait, védelmet nyújthat az egészséges sejtek számára, és javíthatja a kezelések hatékonyságát. Ugyanakkor állatkísérletek arra is rávilágítanak, hogy az időszakos böjt gyengítheti az immunrendszert, ami fertőzések iránti fogékonyságot eredményezhet. Emberek esetében azonban egyelőre nincs elegendő adat arra, hogy a böjt növelné például a bakteriális fertőzések kockázatát.

Biztonságos vagy sem?
Bár az időszakos böjt biztonságosnak tekinthető egészséges emberek számára, nem mindenki számára alkalmas. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik terhesek, szoptatnak, étkezési zavarokkal küzdenek, vagy bizonyos egészségügyi problémákkal élnek. Mivel az időszakos böjt különböző módszerei eltérően hatnak az egyes emberekre, és a kutatások főként túlsúlyos vagy egészségügyi problémákkal küzdő résztvevőkre összpontosítottak, az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók mindenki számára.

A hosszú távú hatások kérdése
A jelenlegi kutatások főként rövid távú előnyökre fókuszálnak, míg a hosszú távú hatások, különösen a rákkockázatra és az immunrendszer működésére gyakorolt befolyás, kevésbé tisztázottak. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy az időszakos böjtölés megkezdése előtt érdemes konzultálni egy dietetikussal vagy orvossal, hogy az egyéni egészségügyi állapotnak leginkább megfelelő programot választhassuk.
Az időszakos böjtölés, vagyis az étkezési és koplalási időszakok váltogatása az utóbbi években nagy népszerűségre tett szert, mivel a hagyományos diétákhoz képest eltérő módon közelíti meg az egészséges életmódot. Nem az elfogyasztott ételek típusára koncentrál, hanem arra, hogy mikor étkezünk. A módszerek közül a legismertebbek közé tartozik a 16/8-as ütemterv, ahol napi nyolc órán belül lehet enni, és 16 órán át koplalni kell, valamint az 5:2 diéta, ahol heti öt nap normál étkezést, két nap pedig kalóriacsökkentést ír elő.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: EgészségKalauz