Magazin

Az antibiotikumok a fertőzések elleni gyógyszeres védekezés fővonalát jelentik már több mint 60 éve. Túlzott, vagy helytelen alkalmazásuk azonban több gondot okoz, mint amennyi haszon származik belőle.  - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Szaggat a fejünk, orrunk bedagadt, levertek vagyunk, semmihez sincsen kedvünk, és egész nap csak ágyban maradnánk. Valószínűleg egy közönséges nátha, vagy az influenza vírus a bűnös ebben. De ha arra gondolunk, hogy egy antibiotikum segítene abban, hogy gyorsan megszabaduljunk ettől a kellemetlen állapottól – gondoljuk át újra! Az antibiotikumok eleve nem hatnak a vírusok ellen, tehát a nátha, a torokfájás és az influenza ezekkel nem gyógyítható. Ezentúl, még veszélyekkel is járhat a meggondolatlan anitibiotikum-szedés.

Ez jellemzi az antibiotikumokat

Hatékony gyógyszercsoport a baktériumok által okozott fertőzésekkel szemben, beleértve a súlyos és életet veszélyeztető kórképeket is, de ha indokolatlanul alkalmazzák, az rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához vezet. A baktériumokon kívül néhány gombatörzs és az ún. paraziták, élősködők ellen alkalmazhatóak még. (Egyes származékaikat daganatellenes kemoterápiás kombinációban is adják). A vírusok ellen azonban teljességgel hatástalanok.

Jellemző bakteriális fertőzések

Néhány fülészeti fertőzés
Súlyos melléküreg-gyulladás
Torokgyulladás (streptococcus)
Húgyúti fertőzések
Többféle bőr- és sebfertőzés
A fülészeti fertőzések nagyobb része

Jellemző vírusfertőzések
Megfázás
Influenza
A köhögéssel járó kórképek nagyobb része
A torokgyulladások jelentős része
Bronchitis
Vírusos gyomor-bél bántalom

Milyen következményekkel jár a rezisztencia?

Minél gyakoribb az antibiotikum-rezisztencia, annál súlyosabbak a következmények. A betegségek hosszabb ideig tartanak, nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye és nő a halálozások száma is. Csak az USA-ban, évente több ezer beteg a kórházi fertőzések következtében hal meg, amelyeket igen ellenálló baktériumok okoznak! Problémát jelent, hogy ha egy fertőzés "legyőzése" hosszabb ideig tart, a beteg fertőzőképes (kontagiózus) és másokat is megfertőzhet ez idő alatt.


Az ún. "első vonalbeli", tehát gyakran alkalmazott antibiotikumok elégtelensége miatt az orvos kénytelen a ritkábban adott, drágább, és nem utolsósorban toxikusabb szerek felé fordulni. Példa erre a (ma már ritkábban előforduló, de jelentős) tbc, annak is a több gyógyszerre rezisztens formája, ennek kezelése igen magas költségvonzattal jár. A kezelés tartama akár 2 év is lehet, és bizony súlyosak a várható mellékhatások.

A költségvonzatok mindenképpen megnőnek: nem csak közvetlenül a gyógyszerköltség, hanem a járulékos laboratóriumi, kórházi tartózkodással kapcsolatos költségek, valamint a munkából kiesett napok száma, és a keresőképtelenség emelkedése révén.

Hogyan őrizhető meg az antibiotikumok hatásossága?

A túl gyakori, vagy indokolatlan antibiotikum-használat inkább előbb, mint utóbb rezisztencia kialakulásához vezet. Néhány szempont, tanács, mit is tehetünk magunk ennek megakadályozására:
Ekkor érdemes és szükséges antibiotikumot alkalmazni
Ne akarjunk minden közönséges megfázást rögtön e szerekkel kezelni, kezeltetni. Pontosan azért, ahogy a cikk elején már leírtuk, mivel az antibiotikumok nem hatnak a vírusfertőzések ellen (mint megfázás, akut bronchitis, influenza). Néhány egyszerűbb és enyhébb baktériumfertőzést sem érdemes, mint pl. egyes fülészeti fertőzések, gyulladások.

Mit tehet a beteg?

Ha vírusfertőzés áll fenn, teljesen fölösleges és értelmetlen az antibiotikum-adás, inkább adjon az orvos a tüneteket enyhítő orrcseppet, használjunk multivitaminokat, vagy egyszerűbb kombinált készítményeket, ezekből mérhetetlen mennyiség kapható szabadon, vény nélkül is, ezek mind alkalmasak lehetnek egy közönséges torokfájás elmulasztására.
Az antibiotikumot szigorúan az előírás szerint kell szedni

Mindenben kövessük az orvos előírásait, akár a napi dózist, akár a kezelés tartamát illetően. Nem szabad abbahagyni az antibiotikumot, ha már egyébként jól érezzük magunkat, a kúrát pontosan be kell tartani, éppen azért, hogy minden kórokozó elpusztuljon! Másrészt a rövidebb kezeléssel pont az ellenállóbb baktériumok fognak túlélni, tehát ezzel csak a rezisztencia kialakulását segítjük elő.

Soha ne szedjen be "maradék" antibiotikumot!

Sokszor fennáll a kísértés a megmaradt antibiotikumot illetően, hogy a következő alkalommal szedjük be azt, ami az előző kúrából megmaradt... vagy esetleg odaadjunk másnak, rokonnak, szomszédnak stb. Ez egyáltalán nem jó ötlet. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy a következő betegség (és a következő kórokozó) reagálni fog a gyógyszerre. Ha mégis így lenne, az adag viszont biztosan nem elég, hiszen a maradék nem fog egy kúrát kitenni, tehát megint csak tápláljuk ezzel a rezisztencia kialakulását!

Próbáljon védekezni a fertőzések ellen

A higiénés szabályok betartása fontos a fertőzések megelőzésében. Minél többször mossunk kezet, főként WC-használat, pelenkacsere, vagy nyers élelmiszerekkel és húsokkal való konyhai munka után. Tartsuk tisztán a konyhai munkakörnyezetet! Bár igen sokféle fertőtlenítőszer kapható, nem szükséges ezt elbonyolítani – az egyszerű szappan, víz is megteszi a tisztításra, lemosásra, a baktériumok elpusztítására a legtöbb esetben.

A saját felelősség jelentősége

Ahogy olvashattuk, az antibiotikum-rezisztencia világméretű egészségügyi problémává lett. A fontosabb – súlyosabb betegségeket kiváltó – baktériumok már rezisztenssé váltak a mindennaposan alkalmazott antibiotikumokra. A túlzott antibiotikum-használattal egyre jobban elterjednek a rezisztens fajok, törzsek, és egyre nehezebbé válik a kezelés megtervezése. Ezért is fontos az előzőekben ismertetett szempontokat betartani, mert (ellentétben sok más gyógyszercsoporttal) a következmények messze-messze túlmutatnak rajtunk. Ha a beteg – és az orvos – egyaránt felelősen használja, alkalmazza az antibiotikumokat, az a magunk, családunk, és mindenki egészségét-betegségét érinti, - és reményeink szerint -csökkentheti a rezisztencia káros következményeinek veszélyét.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: pixabay.com