Magazin

Az influenza az egyik leggyakoribb, nagy tömegeket érintő, gyorsan terjedő vírusos légúti megbetegedés. Fontos, hogy a gyógyulásunk érdekében tisztában legyünk a terjedésével, a tüneteivel és a gyógymódokkal! - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.



Jelentőségét a megbetegedettek magas száma, és a nagyszámú, esetenként halálos kimenetelű szövődmények adják. Hazánkban minden évben a késő-ősztől kora-tavaszig terjedő időszakban lépnek fel influenzajárványok, melyek 2-3 évenként több százezer megbetegedést okoznak. Ezeket a visszatérő járványos megbetegedéseket szezonális influenzának nevezzük.

A kórokozó

Az influenzavírusnak három típusa ismert, az A, B és C típus. Közülük a B és a C kevéssé változékony, kisebb szezonális járványokért, közösségekben előforduló légúti megbetegedésekért felelős, a klinikai tünetek, főleg a C típus esetén, kevéssé súlyosak, a betegség általában pár nap alatt gyógyul. A nagyobb járványokért az A típus a felelős.
Az influenza A vírusnak számos altípusa van, melyeket két felszíni fehérjéje alapján különíthetünk el. Az egyik fehérje a haemagglutinin (H), melynek döntő szerepe van abban, hogy milyen sejteket képes a vírus megfertőzni, beleértve azt is, hogy milyen élőlényt (madarakat, emlősállatokat, embereket) tud megbetegíteni. A másik fehérje a neuraminidáz (N), mely a sejtekben felszaporodott vírus sejtből való kilépéséért és terjedéséért felelős. A H fehérjének 16, az N-nek 9 változata ismert. Emberről emberre terjedő járványokért a H1N1, a H2N2 és a H3N2 altípus a felelős. Súlyos emberi megbetegedést, közel 60 %-os halálozást okozhat a madarak H5N1 influenza vírusa.

Vírusfertőzés és immunválasz

Az immunrendszer felismeri a vírus felszíni fehérjéit, ellenük antitesteket, az adott fehérjével reagálni képes ellenanyagokat termel. Az antitestek a felszíni fehérjékhez kötődve meggátolják azt, hogy a vírus újabb sejteket fertőzzön meg, ezáltal a beteg meggyógyul. Influenza esetén a kellő mennyiségű antitest termelése körülbelül 7 napot vesz igénybe, ez magyarázza azt, hogy az influenza egy hét alatt lezajlik. A vérkeringésben tartósan jelelevő antitestek védelmet nyújtanak az azonos felszíni fehérjét hordozó vírus ismételt támadása ellen, ezt nevezzük kórokozó specifikus immunitásnak.
Az influenza A vírus szaporodása során viszonylag gyorsan képes megváltoztatni felszíni fehérjéinek szerkezetét. Ennek alapja a vírus génállományában bekövetkező kis változás (pont-mutáció), amely kihat a felszíni fehérjék szerkezetére is. A felszíni fehérjék kis változása is elég ahhoz, hogy a korábbi fertőzés során termelődött antitestek már nem nyújtanak biztonságos védelmet. Minél nagyobb mértékű a felszíni fehérjék változása, annál inkább csökken a korábban megszerzett immunitás. Nő a vírussal szemben fogékony személyek száma, akik között a vírus tovább terjedhet. Ez a magyarázata a vissza-vissza visszatérő szezonális járványoknak.
Ennél sokkal mélyrehatóbb genetikai változás jöhet létre kétféle influenzavírus kereszteződése során. Ez a ritka esemény akkor következhet be, ha ugyanaz a sejt egymástól eltérő influenzavírusokkal fertőződik, amelyek párhuzamos szaporodásuk során egész gén-szakaszokat cserélhetnek ki egymással. A géncsere olyan új influenzavírust eredményezhet, amely ellen a világ népességének túlnyomó többsége védtelen, elterjedve világjárványt, pándémiát hozhat létre. Természetesen ennek alapfeltétele az is, hogy a kórokozó influenza vírus olyan altípusba tartozzon, amely képes az emberi légúti nyálkahártya-sejteket megfertőzni és emberről-emberre terjedni.

Az influenza tünetei

Hazai tapasztalatok eddig leginkább a szezonális influenzával vannak, ezért elsőként a szezonális influenza lezajlását, szövődményeit ismertetjük. Az influenza lappangási ideje a fertőzéstől számítva néhány óra, 1-2 nap. A betegségre kezdetben sokkal inkább jellemzőek az általános panaszok, mint a légúti tünetek.
Hirtelen kezdődő láz, gyakran hidegrázással, borzongásokkal, fejfájás, végtag- vagy izületi fájdalmak, szegycsont körüli fájdalom, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság a kezdeti panaszok. Gyermekkorban gyakori az émelygés, hányinger, hányás, olykor hasmenés is. Kétségtelen, hogy nem ritka a száraz köhögés, mely csak később válik hurutossá, kaparó érzés a torokban, toroklobosság, később orrfolyás is felléphet. Fokozatos kezdet, láztalanul vagy hőemelkedéssel kísért hurutos köhögés, nátha inkább más légúti vírusfertőzésre utal.

A tünetek rendszerint 3-4 nap alatt javulnak, a betegség az esetek túlnyomó többségében egy hét alatt gyógyul. Szövődmények nem gyakoriak, bár a betegek igen magas száma miatt nagy a jelentőségük.

Szövődmények

Másodlagos, bakteriális tüdőgyulladás: a szezonális influenzával összefüggő halálozás fő oka. Az influenzavírus a légúti nyálkahártyákat károsítja, ez kaput nyit a baktériumok behatolásának. A vírusfertőzés által legyengített szervezetben a baktériumok súlyos tüdőgyulladást (pneumónia) okoznak. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, az idősek (a halálesetek 80 %-a 60 évesnél idősebb!), a krónikus tüdő-, szív-, máj- vagy vesebetegségben szenvedők, cukorbetegek, valamint a bármely okból csökkent védekezőképességűek (immunhiány állapot). A tüdőgyulladás rendszerint a láz csökkenése után 1-3 nappal jelentkezik, ismét emelkedő láz, köhögés, nehézlégzés, mellkasi szúró fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet.

Elsődleges, virális tüdőgyulladás: ritka, de igen magas halálozású szövődmény. Fokozottan veszélyeztetettek az immunkárosodottak, de az esetek egy részében olyan fiatal felnőttekben is előfordul, akik nem tartoznak semmilyen fokozott kockázati csoportba. Az influenza akut szakában (2-5. nap) jelentkezik: fokozódó nehézlégzés, véressé váló köpet hívja fel rá a figyelmet. Fizikális vizsgálattal alig ismerhető fel, a mellkasröntgen jellemző elváltozásokat mutat. Általában súlyos lefolyású, intenzív osztályos ellátást igényel, az antibiotikumok hatástalanok
Középfülgyulladás, arcüreg gyulladás: csecsemő- és kisdedkorban viszonylag gyakori szövődmény. Antibiotikumokkal jól kezelhető.
Reye-szindróma: igen ritka, de magas halálozású szövődmény, amely szinte kizárólag gyermekkorban (16 éves kor alatt) fordul elő. Jellemzője a központi idegrendszeri érintettségre utaló zavartság és a súlyos májkárosodás jelei. Főleg azokban a gyerekekben fordul elő, akik influenza során szalicil tartalmú gyógyszert (aspirin, kalmopyrin) kapnak. Ezért ezek adása gyermekkori influenzában kerülendő, más lázcsillapítót kell választani, ha szükséges.

Pándémiás (H1N1) influenza

A Mexikóban és az Egyesült Államokban 2009. március-áprilisban felbukkant vírus. A megfigyelések alapján a pándémiás vírus okozta megbetegedések lezajlása hasonló a szezonális influenzához. Eltérés a hosszabb lappangási idő (2-7 nap), és a kormegoszlás: a betegség leggyakoribb az iskolás- és különösen a fiatal felnőttkorban. Lehetséges, hogy ez elsősorban abból adódik, hogy az utóbbi korosztály többet utazik külföldre (járvánnyal sújtott országba), ahol fertőződnek és hazahozzák a betegséget. A kormegoszlással is összefügg, hogy a legtöbb fertőzés enyhe, magától gyógyul. Súlyosabb lefolyásra, másodlagos bakteriális tüdőgyulladásra kell számítani, ha az influenzás krónikus alapbetegségben szenved (lásd szezonális influenza). Kiemelt odafigyelést igényelnek a csökkent védekezőképességű, immunhiányos személyek, akik az antibiotikumokkal nem gyógyítható elsődleges virális tüdőgyulladásra lehetnek hajlamosak. Külön kiemelendő a várandós anyák veszélyeztetettsége, amely többszörösen meghaladja az átlagos népességét.

Az influenza kezelése

Az enyhe esetek nem igényelnek speciális kezelést. Ágynyugalom elősegíti a gyógyulást, fontos a megfelelő folyadékpótlás (különösen gyermekkorban, amikor az influenza gyomor-béltüneteket okoz). A megfelelő lázcsillapítás (acetaminophen, ibuprofen jó hatású, gyermekkorban ne alkalmazzunk aspirint!) javítja a tüneteket. Mindenképpen célszerű orvoshoz fordulni, ha a betegnek krónikus alapbetegsége van, ha terhes, ha 1 évesnél fiatalabb, ha állapota hirtelen rosszabbodik, ha 5 nap után nem javul az állapota.
Külön odafigyelést igényelnek a fokozott kockázatú csoportokba tartozók, akiknél abban az esetben, ha hazánkban is járványos terjedésnek indul az új pándémiás vírus, az influenza első tüneteinek jelentkezésekor el kell kezdeni a vírusellenes kezelést. Tüdőgyulladásra utaló jelek esetén ezt a kezelést megfelelő antibiotikumok adásával kell kiegészíteni.

Megelőzés

Az influenzavírust a beteg a klinikai tünetek kezdetétől annak végéig (általában 7 napig) üríti orrváladékával és köhögés közben képződött cseppekkel. 1 méteren belüli kontaktus a beteggel fokozott fertőzési veszéllyel jár. A kockázati csoportokba tartozók kerüljék a betegekkel való szoros kontaktust, ha ez nem kerülhető el, szájmaszk használata megakadályozhatja a cseppfertőzést. Átmenetileg a váladékkal szennyezett kezek és tárgyak is terjeszthetik a vírust. Gyakori késmosás (szappannal és meleg vízzel), az esetlegesen szennyezett tárgyak (a beteg által is megfogott kilincs) tisztítása szokásos tisztítószerekkel megfelelő hatású.
Specifikus profilaxist biztosít a védőoltás, melyet feltétlenül javasolunk minden magasabb kockázatú csoportba tartozó személynek, de ne felejtkezzünk el arról, hogy egészséges, nem immunhiányos fiatal felnőttekben is kialakulhat életveszélyes tüdőgyulladás.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: pixabay.com