Magazin

A napégés a bőr akut gyulladásos reakciója, melyet ultraibolya sugárzás okoz. - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Nyáron rendkívül gyakori panasz, és bár igen fájdalmas is lehet, jó esetben néhány napon belül elmúlik. Az ismételt napégésnek, a sugárzásnak való hosszú távú kitettség azonban súlyos problémákat okozhat.

A napégés oka és kialakulása

A Napból folyamatosan érkeznek ultraibolya-sugarak (UV-sugarak) a Föld felszínére. Ezeket a sugarakat három fő csoportba osztjuk, UV-A, UV-B és UV-C sugarakra. A különböző típusú sugarak különböző mértékben érik el a Föld felszínét, és az emberi bőrbe is különböző „mélységig” hatolnak be. Bár a napsugárzás nélkülözhetetlen az élethez, ez a sugárzás roncsolhatja, sőt el is pusztíthatja a sejteket. Ezen káros hatások ellen az élőlények különböző módon védekezhetnek, például szőrzettel, vagy, az emberek esetén, speciális sejtekkel és az általuk termelt melaninnal. A melanin képes elnyelni a sugárzást, így védi a sejteket a további károsodásoktól.

A napégés tulajdonképpen az UV-sugárzás szabad szemmel is jól látható, akut sejtkárosító hatása, a sugárzásra adott gyulladásos reakció.
A leégést a leggyakrabban napégésnek nevezzük, valójában nemcsak a Napból érkező sugárzás okozhat ilyen tüneteket, az minden olyan esetben bekövetkezhet, amikor a bőrünk fokozott UV-sugárzásnak van kitéve (pl. egy szoláriumban is).

Bár a köznyelvben az égést leggyakrabban extrém magas hőhatáshoz (tűzhöz, forrázáshoz) kötjük, az okozott szöveti sérülés jellege miatt a fagyás, a maródás (kémiai égés), a dörzsölődés vagy horzsolás (súrlódásos égés), az elektromosság és a sugárzás, így a napsugárzás okozta károsodások is az égések közé tartoznak. Ezért a napégés súlyosságát is az égési sérülésekhez osztályozásához alkalmazott skálával szokták meghatározni. A napégéses esetek többsége a felületes vagy első fokú égések közé tartozik, vagyis a szöveti sérülések csak a bőr legkülső rétegét érintik.

A Fitzpatrick-skála

Sok különböző, külső és belső tényezőtől függ, hogy milyen gyorsan ég le valaki, illetve, hogy a napégés mennyire lesz súlyos. A külső tényezők közé tartozik például a szabadban töltött idő tartama, a napszak, vagy hogy mennyire felhős az ég. A belső tényezők közül a legfontosabb a bőrtípus, vagyis (nagyon leegyszerűsítve), hogy mennyire világos vagy sötét valakinek a bőre. Ezt a legtöbbször az ún. Fitzpatrick-skála segítségével határozzák meg.
A Fitzpatrick-skála a bőr árnyalatának meghatározását segítő rendszer, melynek segítségével felmérhető, hogyan reagál a bőr az UV-sugárzásra, vagyis, hogy mennyire gyorsan ég le. A bőr árnyalata mellett a szem és a haj színe is segíthet meghatározni, hogy melyik típusba tartozik valaki. Ha ismerjük, melyik típusba tartozunk, könnyebben meg tudjuk választani, mely fényvédő krém a legmegfelelőbb a számunkra.

I-es típus: rendkívül világos, szinte áttetsző bőr; nagyon világos szemek, vörös vagy nagyon világos szőke haj; sok szeplő. A bőr nagyon érzékenyen reagál a napra, mindig leég és hámlik, soha nem barnul le.
II-es típus: világos bőrszín; kék, zöld vagy szürke szemek, szőke haj; szeplős; nagyon gyakran leég és hámlik, nagyon ritkán barnul le.
III-as típus: világos bézs bőr; mogyorószín vagy világosbarna szemek, sötétszőke vagy világosbarna haj; kevés szeplő, a bőr időnként leéghet, de le is barnulhat
IV-es típus: olívaszínű, világosbarna, „mediterrán” bőrszín; sötétbarna szemek és haj; szeplősség nem jellemző, könnyen barnul, nagyon ritkán ég le
V-ös típus: sötétbarna bőrszín; sötétbarna szemek, sötétbarna vagy fekete haj; szeplősség nem jellemző, nagyon könnyen barnul, szinte soha nem ég le
VI-os típus: mélybarna, sötétbarna bőrszín; sötétbarna szemek, fekete haj; soha nem szeplős, könnyen barnul, soha nem ég le

Minél világosabb valakinek a bőre, annál magasabb faktorszámú fényvédő krémet javasolt használnia. Természetesen, az, hogy valakinek sötétebb a bőre, könnyebben barnul, még nem indok arra, hogy ne használjon fényvédőt!

Epidemiológia

A napégés rendkívül gyakori, szinte minden ember leég minimum egyszer életében, és a becslések szerint minden második felnőtt évente legalább egyszer leég.
A napégés bármely korosztályt érintheti, férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat. Ugyanakkor, bár a nőket tartják inkább „napimádónak”, a férfiak körében valamivel gyakoribb a napégés. Ennek oka akár abban is kereshető, hogy a nők tudatosabbak a fényvédő krémek alkalmazásával kapcsolatban.

Miért fontos a fényvédelem? Ilyen bőrbetegségeket okoz az UV-sugárzás

Kiket érinthet a napégés?

Nagyobb a kockázata a leégésre a világos bőrűeknek, illetve azoknak, akik nem használnak fényvédő krémet (vagy nem megfelelően használják azt).
Gyakoribb a napégés a magasabban fekvő területeken (hegyekben), az Egyenlítőhöz közeli területeken, a nyári hónapokban és természetesen tiszta időben, felhőtlen égboltnál. Az UV-sugárzás a legintenzívebb délelőtt 10 és délután 16 óra között, így ilyenkor a legkönnyebb leégni.
Bizonyos gyógyszerek fényérzékennyé tehetik a bőrt, vagyis a leégés rizikóját is növelik. Ezen gyógyszerek közé tartoznak például:
bizonyos antibiotikumok (szájon át szedett, szisztémás és helyileg alkalmazandó, lokális gyógyszerek egyaránt)
nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), fájdalomcsillapítók (pl. az ibuprofen tartalmú gyógyszerek)

vízhajtók
gombaellenes szerek
daganatos betegségek terápiájában alkalmazott gyógyszerek
retinoidok
nyugtatók
antipszichotikumok

Bőrre került citromlé: helyi fényérzékenység és fotokontakt dermatitisz

Ha bizonyos vegyületek (ill. az ezeket tartalmazó anyagok) a bőrre kerülnek, helyi fényérzékenységet okozhatnak. Ha ezeket a bőrfelületeket UV-sugárzás éri, akkor annak fokozott gyulladásos válaszreakció lehet a következménye, melyet fotokontakt dermatitisznek vagy berloque- dermatitisznek neveznek. Ennek a problémának a tünetei – a „hagyományos” leégés tünetein túl – a bőrön kialakuló, nagy, fájdalmas hólyagok. A fotokontakt dermatitisszel összefüggő vegyületeket tartalmaznak többek között olyan gyakori növények, mint a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék és a füge. Emellett fotokontakt dermatitiszt okozhatnak illóolajok (pl. a bergamot) és parfümök is.

A napégés tünetei és jelei

A napégés tulajdonképpen gyulladásos reakció, ezért a gyulladásokra jellemző, tipikus tünetek erre a problémára is jellemzőek. A tünetek függnek attól, mennyi ideig és milyen mértékben volt kitéve a bőr a káros sugaraknak. A leégés elsődleges tünetei között találhatjuk:

a bőr kipirosodását, kivörösödését (ennek intenzitása egyénenként nagyon eltérő lehet)
a bőr duzzanatát
a viszketést
a hólyagok megjelenését
a bőr fokozott érzékenységét
a bőr érintésre meleg érzetű
A közvetlen bőrtünetek mellett jelentkezhet általános rosszullét, gyengeség, láz és hidegrázás, hányinger és hányás is.

A leégés diagnosztizálása

A leégés általában a laikusok számára is könnyedén felismerhető, azonosítható, külön orvosi vizsgálatokra nincs szükség a megállapításához. A legtöbb esetben nem is fordulnak az érintettek orvoshoz a panaszaikkal. Súlyos, nagy testfelületet érintő napégés azonban mindenképpen orvosi vizsgálatot és megfelelő terápiát igényel, egyrészt a hozzá kapcsolódó intenzív fájdalom, másrészt az esetleges szövődmények megnövekedett rizikója miatt.

Orvosnál a napégés, leégés miatt

Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:
Van-e valamilyen ismert bőrbetegségünk?
Volt-e már korábban hasonlóan súlyos napégésünk, esetleg volt- e a napsugárzásra adott allergiás reakciónk?
Milyen gyógyszereket szedünk rendszeresen, kezdtünk-e új gyógyszert szedni az elmúlt 3 hónapban?
Milyen kozmetikumokat használunk rendszeresen? Használunk, használtunk fényvédő krémet?
Mennyi időt töltöttünk a szabadban a napégést megelőző 12-24 órában? Vannak-e más tüneteink?

A napégés lefolyása és kimenetele

Az, hogy leég-e valaki, illetve, hogy milyen mértékű lesz a leégés, több tényezőtől is függ. Ezek közé tartozik például a bőrtípus: a világos bőrű, világos hajú, szeplős („kelta” típusú) emberek gyorsabban égnek le, mint a sötét bőrű, sötét hajú (mediterrán) típusok. Sokszorosára növeli a napégés rizikóját, ha nem használ valaki fényvédő krémet.
A leégés már meglepően rövid idő, akár 15-20 perc alatt is kialakulhat (ez több tényezőtől is függ, például a napsugárzás intenzitásától vagy a bőrtípustól), ám a legtöbb esetben 2-6 órát kell a közvetlen napsütésben tölteni ahhoz, hogy leégjen valaki. A jellegzetes, fájdalmas bőrpír, a bőr duzzanata, húzódása általában 6-24 órán belül jelentkezik, és inkább fokozatosan alakul ki. Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki nem veszi észre azonnal, hogy leégett, csak órákkal később, például az esti zuhanyozásnál. Természetesen, minél súlyosabb a leégés, annál erősebbek a tünetek és annál gyorsabban jelentkeznek. A leégett bőr kipirosodik, érintésre meleg tapintatú és érzékeny, húzódó, fájdalmas.

A napégéssel összefüggő fájdalom az első 48 órában a legintenzívebb. A tünetek enyhülésére, a bőrpír elmúlására és bőr hámlására ezt követően (a leégést követő harmadik naptól) lehet számítani, de ez nem feltétlenül következik be. A hámlás, illetve az ezzel összefüggő viszketés akár több hétig is elhúzódhat. A leégett bőrfelület alatt lebarnult bőrt találunk.

Vészhelyzet napégés esetén

Előfordulhat, hogy a napégés olyan súlyos, hogy az érintett orvosi ellátásra szorul. Mivel a napégés nagyon gyakran a nyári kánikulában fordul elő, érdemes tisztában lenni a hőséggel összefüggő, időnként életveszélyes problémák tüneteivel is, hiszen ezek a panaszok együttesen is jelentkezhetnek. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha napégés esetén a következőket tapasztaljuk:
a leégett bőrön megjelenő hólyagok
intenzív viszketés
a bőr kisebesedése, váladékozása
hányinger és hányás
hidegrázás
magas láz (akár 40 fokos is lehet)
a bőr forró, száraz tapintatú
megváltozott mentális állapot, zavarodottság, hallucinációk
megváltozott viselkedés (ingerlékenység, agresszió, szokatlan vagy bizarr viselkedés)
mozgáskoordinációs zavarok, izomgyengeség, bénulás
általános gyengeség és rosszullét
beszédzavarok, nehezen érthető beszéd
szédülés
ájulás, eszméletvesztés
fejfájás
izomgörcsök
szapora szívverés
kapkodó, felületes légzés

A napégés komplikációi
A legtöbb esetben a leégés rövid időn belül spontán, szövődmények nélkül gyógyul. Nagyon ritka, hogy a napégés következménye a bőr súlyos gyulladása, esetleg felülfertőződése legyen.
Előfordulhat, hogy az erős UV-sugárzás és az azzal összefüggő leégés hatására bizonyos krónikus problémák fellángolnak: felerősödhetnek például az ekcémás tünetek, vagy kiújulhat a lappangó ajakherpesz.
Bár a leégés önmagában általában nem okoz hosszú távú panaszokat és nem jár együtt szövődményekkel, az ultraibolya-sugárzásnak való ismételt kitettség sokszorosára növeli a bőr daganatos megbetegedéseinek, például a melanómának a kockázatát. A szakemberek szerint minél többször ég le valaki, annál nagyobb nála a bőrdaganat rizikója, de a daganatos betegségek kockázatának növekedéséhez nem szükséges feltétlenül a leégés!
A daganatos betegségek mellett az ultraibolya-sugárzásnak való ismételt kitettség hosszú távon gyorsítja a bőr öregedési folyamatait.

 
A napégés kezelése

A napégés a legtöbb esetben nem igényel semmilyen orvosi kezelést, a házi módszerek és a bőr „pihentetése” elég. A gyógyulás néhány napon belül spontán megtörténik.
Fontos, hogy néhány napig – míg a bőr állapota nem javul – ne menjünk a napra! Enyhíthetők a napégés tünetei:

naponta többszöri, langyos vizes zuhanyozással
a gyulladt bőr óvatos borogatásával
hűsítő, regeneráló és ápoló krémek, zselék alkalmazásával
sok folyadék fogyasztásával
szükség szerint fájdalomcsillapítók vagy viszketés elleni szerek használatával

A leégés megelőzése

A napégés megelőzésének legfontosabb lépései közé tartozik a megfelelő fényvédő krém alkalmazása, a túlzottan erős UV-sugárzás kerülése, a könnyű öltözék:
Figyeljük az UV-sugárzás erejére vonatkozó jelentéseket, és vegyük komolyan a hőségriadók idején betartandó szabályokat!
Alaposan kenjük be a bőrünket fényvédő krémmel, nagyjából 30 perccel azelőtt, hogy a szabadba mennénk. Akkor se feledkezzünk el erről a lépésről, ha nem tervezünk közvetlenül a tűző napon tartózkodni, vagy ha felhős az idő!
Ne felejtsük el bekenni az ajkainkat, a fülünket, a tarkónkat, a kéz- és lábfejünket sem! A kopaszoknak pedig a feje teteje is leéghet!
Nem elegendő, ha reggel bekenjük a bőrünket, és azt reméljük, hogy a védelem egész nap kitart! Rendszeresen kenjük újra a fényvédő krémet, különösen úszás vagy izzadással járó tevékenység után.
Legyen rajtunk világos színű, könnyű anyagból készült ruházat, napszemüveg és széles karimájú kalap.
Délelőtt 11 és délután 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a napon!

 Mit tehetünk otthon napégés esetén?

A leégett bőr a legtöbb esetben néhány napon belül gyógyul, ám a napégés tünetei rendkívül kellemetlenek lehetnek. Olcsó, könnyen elérhető, egyszerű házi módszerek segítségével ezeket a tüneteket megpróbálhatjuk enyhíteni.

Régi házi módszer a leégett bőr hideg tejföllel való bekenése vagy hideg tejjel való borogatása. A tejtermékek nagyszerűen hűsítenek, zsírtartalmuk segíti enyhíteni a bőr szárazságát, húzódását, a bennük található egyéb hatóanyagok pedig serkenthetik a bőr megújulását. Ügyeljünk azonban arra, hogy csak vékonyan alkalmazzuk ezeket a termékeket, és a borogatást is cseréljük gyakrabban.
Gyakran javasolt szer a napégés ellen az aloe vera. Ez a sivatagi eredetű növény rengeteg ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, aminosavakat és regeneráló, gyógyító, gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz, ráadásul kellemesen hűsít is.
A bőrt jól lehűtött gyógyteával is borogathatjuk. Bőrápoló, nyugtató hatóanyagokat tartalmaz többek között a körömvirág és a kamilla.
Ápoló, regeneráló és bőrnyugtató hatóanyagokat tartalmaz a zab is. Tegyünk 10-15 dkg zabpelyhet egy tiszta textilpelenkába vagy vékonyabb konyharuhába, csomózzuk össze, és áztassuk ezt be meleg vízbe legalább egy órára. A zabos vizet hűtsük le, majd ezzel borogassuk be a bőrt, akár naponta több alkalommal is.

Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a házi módszerek főként a tünetek gyorsítását célozzák, a gyógyulás idejét nem gyorsítják meg. Azt se feledjük, hogy a rengeteg tanács között vannak olyan módszerek is, melyek alkalmazása nemhogy nem használ, de kifejezetten ártalmas is lehet (vagy „csupán” teljesen felesleges és hatástalan).

Ne kenjünk a leégett bőrre alkoholt, alkoholt tartalmazó arctonikot, citromlevet vagy ecetet! Ezek ugyan néhány percig hűsíthetnek, de utána csak tovább fokozzák a fájdalmakat, savas-maró és szárító hatásuk miatt.

Szárító, irritáló hatású lehet a sós vagy szódabikarbónás fürdő.

GYAKORI KÉRDÉSEK A LEÉGÉSSEL KAPCSOLATBAN

Mennyi idő kell ahhoz, hogy leégjen valaki?

Tévhit, hogy csak akkor ég le valaki, ha több órát tölt a napon! A napégés rizikója több tényezőtől is függ: milyen az érintett bőrtípusa (mennyire világos vagy sötét), mennyire intenzív az UV-sugárzás, használt-e az illető fényvédő krémet stb. Akár 15-20 perc is elég lehet a leégéshez!

Leéghetünk az árnyékban?

Bár az árnyékban sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy leégjünk, mint a közvetlen, tűző napsütésben, ezt nem lehet teljesen kizárni. Ennek oka többek között a különböző felületekről, például a homokról, a vízről, a kőről vagy az üvegről visszaverődő sugárzás. Fényvédő krémet tehát akkor is ajánlott használni, ha előre tudjuk, hogy a szabadban töltött időben többé-kevésbé végig árnyékban tartózkodunk majd.

Gyorsítja a gyógyulást, ha ledörzsöljük vagy leradírozzuk a leégett bőrt?

Tévhit, hogy a leégett bőr alapos ledörzsölése (törülközővel, mosdókesztyűvel, luffával stb.), leradírozása gyorsítja a gyógyulást, mert segít megszabadulni az elhalt és sérült hámsejtektől. A bőrradírozás valóban eltávolítja az elhalt hámsejteket, de a leégett bőrön tulajdonképpen nincs mit eltávolítani, a bőr sérült és gyulladt. A bőrradírozás vagy hámlasztás csak tovább irritálja a bőrt, sőt komoly fájdalmakhoz is vezethet. Leégett bőrre ne használjunk tejsavas, glikolsavas, szalicilsavas kozmetikumokat se!

Lehet sminkelni, ha leégett a bőrünk?

A gyógyulás napjai alatt a sminkelés nem javasolt (vagy csak nagyon korlátozottan és óvatosan). A dekorkozmetikumokban olyan vegyületek, például illatanyagok lehetnek, melyek tovább irritálhatják a bőrt, másrészt, a sminkecsetek és -szivacsok könnyen „utaztathatnak” olyan kórokozókat, melyek növelik az egyébként is érzékeny bőr begyulladásának rizikóját.

Források:
Healthline https://www.healthline.com/health/how-to-heal-sunburn-fast
MedicineNet https://www.medicinenet.com/sunburn_and_sun_poisoning/article.htm
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/773203-overview
Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/sunburn/symptoms-causes/syc-20355922
Skincancer.org https://www.skincancer.org/risk-factors/sunburn/
Medical News Today https://www.medicalnewstoday.com/articles/176441
Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
Tintinalli's Emergency Medicine (McGraw-Hill, 2011.), szerk.: Judith E. Tintinalli
Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus


Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay.com