Magazin

A franciák fából készült szájnak hívják, a németek macskanyávogásnak, a japánok kétnapos részegségnek. Bárhol, bármilyen nyelven mondjuk is, a másnaposság tünetei mindenhol azonosak: fejfájás, hányinger, hidegrázás, látászavarok, gyomorgörcs, szájszárazság…és még folytathatnánk a kínok sorát.

Legalább olyan hosszan, mint az évszázadok óta kitalált gyógymódokét. A rómaiak korában az idősebb Plinius a nyers bagolytojásra esküdött. Angliában, Erzsébet királyné korában egy pár borba fojtott angolnát fogyasztottak, melyet görög békákkal lehetett helyettesíteni szükség esetén. A XIX. században a kéményseprők teáskanálnyi korommal ízesített meleg tejet kortyolgattak.

Kutyaharapást szőrivel…szó szerint?
Ha manapság körbenézünk az Interneten, temérdek ötletet találhatunk másnaposság esetére, az olajban sült ételektől kezdve a kutyaszőrön át a méregdrága növényi kivonatokig. Akik arra ébrednek, hogy lüktet a fejük és vattát köpnek, életmentőnek gondolják a módszereket, egész addig, míg nem jut tudomásukra a tény, hogy inkább csak reménykedhetnek hatásosságukban, mivel tudományosan egyiket sem bizonyították.

"Az aszpirintől a vízig az Internet végtelen lehetőségeket kínál a másnaposság megelőzésére és kezelésére.” – állítja két amerikai gyermekorvos: Rachel Vreeman és Aaron Carroll.

Nincs bizonyíték
"Semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá egyik kúra hatásosságát sem.” – írták a British Medical Journal (BMJ) legutóbbi számában. Egy 2005-ös tanulmány során brit és holland orvosok átnézték az összes olyan másnaposság elleni kúrákról szóló kísérleteket, melyek megfeleltek az objektív kritériumoknak.

A nyolc tesztelt módszer közt szerepelt három gyógyszeres kezelés és négy étrendi kiegészítőt alkalmazó, mint amilyen a gyümölcscukor. A gyógyszerek közt szerepelt tolfénsav, fájdalomcsillapító, béta-blokkoló és hányáscsillapító. Az étrend-kiegészítőket szárított élesztőből, borágóból, atricsókából és körtéből vonták ki.

Az önkénteseket találomra választották ki, és két csoportra osztották őket, az egyik a feltételezett gyógyszert kapta, a másik placebót. A borágó, az életsztő és a tolfénsav valóban enyhítette a tüneteket néhány embernél, egy korábbi tanulmány során pedig a körte esetében tapasztaltak pozitív eredményeket. Ettől eltekintve nem találtak meggyőző eredményeket arra, hogy bármely készítmény segítene kezelni vagy megelőzni a másnaposságot.

A másnaposság elkerülése
A szakértők szerint a megelőzés legegyszerűbb módja, ha nem iszunk, vagy csak mértékkel, és vizet is fogyasztunk, hogy elkerüljük a kiszáradást, továbbá enni is érdemes. Akárki is lesz, aki felfedezi a gyógymódot, hamar milliós vagyonra tehet szert vele.

2004-ben Nagy Britanniában mintegy 1,8 milliárd fontba kerültek az államnak az alkohollal kapcsolatos hiányzások. És ebbe még nem számolták bele az indirekt költségeket, mint például a teljesítmény visszaesése.

Nem is kell gyógyszer?
Vajon létezik gyógymód? Sőt, egyáltalán kell-e, hogy keressük? Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem Peninsula orvosi karának alternatív gyógyászati professzora, aki a 2005-ös tanulmányban is részt vett, azt mondja, a másnaposság nagyon egyszerű szóval fejezi ki ezt az összetett állapotot.

A szervezet különböző részeit érintő tünetekből áll, mely egyénenként változik, és függ a körülményektől is (pl. a fejfájást okozhatja az is, hogy egy egész estét töltöttünk el zajos, füstös helyen.) Ez azt jelenti, hogy sokféle patológiás útvonal létezik, (anyagcserével, hormonháztartással, stb. összefüggő), ahol még a génvariációk is szerepet játszanak.

Gyúrjuk egybe ezeket a faktorokat és elég valószínűtlen, hogy ennek tükrében létezhet egyetlen, üdvözítő módszer, állítja Ernst. „A másnapossággal a szervezetünk azt üzeni nekünk: ne bánj velem ilyen durván!” – nyilatkozta az AFP-nek. „Ha lenne egy bombabiztos gyógymódunk rá, még többet innánk. Azok, akik szeretnek inni, valószínűleg sokkal kevesebbet hezitálnának azon, mikor hagyják abba.”

Forrás: MediPress