Magazin

A szelén úgynevezett nyomelem, vagyis rendkívül kis mennyiségre van szükségünk ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően működjön. De ha hiányzik, azt az egész szervezet megérzi. Mivel Európa termőföldjei szelénhiányosak, nem árt, ha szeléntartalmú étrend-kiegészítőt is szedünk. Milyet válasszunk? - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.
 
Nagyon kevés szelén kell ahhoz, hogy a szervezetünk optimálisan működhessen. Az, hogy kinek mennyi szelénre van szüksége, elsősorban a kortól függ (más mikrotápanyagokkal, vitaminokkal szemben a szelén esetében a nőknek és a férfiaknak nagyjából ugyanannyi a naponta javasolt mennyiség). 
A felnőttek (14 éven felüliek) számára az ajánlott mennyiség 55 mikrogramm, gyermekeknek természetesen kevesebb, de az esetükben orvosi feladat annak meghatározása, hogy mennyi szelénre van szükségük. 

Külön csoportba tartoznak a várandós és a szoptató kismamák, mert nekik a magzatot, illetve a babát is el kell látniuk szelénnel. Esetükben a naponta javasolt mennyiség 60, illetve 70 mikrogramm. 

Hal, hús, tojás – mennyi szelén van bennük?

Ez nem tűnik túlságosan soknak, a szakirodalom és az ajánlások szerint más élelmiszerekkel összehasonlítva nagyobb mennyiségben tartalmaznak szelént a halak (pl. a szardínia, a lazac vagy a tonhal), a vörös- és fehér húsok, például a csirke, a pulyka, a marha- és bárányhús, illetve a tojás. Azt gondolhatnánk, ha ezekből eleget fogyasztunk, már meg is oldottuk a problémát.

Érdemes azonban két tényezőt is figyelembe venni: egyrészt, az élelmiszerek szeléntartalma igen különböző lehet, attól függően, hogy a világ mely tájáról származik az adott étel. Ahol a talaj szeléntartalma magasabb, ott az ételek is gazdagabbak lesznek szelénben, míg azokban az országokban (így hazánkban is), ahol a talaj szelénben szegény, az élelmiszerekben is kevesebbet találhatunk ebből a nyomelemből. 
A másik fontos szempont, hogy a szelént nem „önmagában”, hanem úgynevezett szelenoproteinek formájában tudják hasznosítani a szerveink, ahhoz pedig, hogy ezek maximális koncentrációját elérjük, bizony több szükséges annál, mint amennyit naponta az ételeinkkel beviszünk.
 
Szerencsére azonban nem kell evőkanállal tömni magunkba a szelént, a szakemberek szerint napi 50-100 mikrogrammos szelénpótlással megfelelő szint érhető el.
 
Van olyan szelén, ami fel is szívódik?

Eldöntöttük tehát, hogy szeretnénk még egészségesebben élni, és étrend-kiegészítők segítségével pótolni a szervezetünk számára létfontosságú szelént. Melyik készítményt érdemes megvásárolni? Az ár döntsön, vagy inkább az, hogy mennyi szelén is van egy-egy tablettában?
 
Bár ezek is lényeges információk lehetnek, sokkal fontosabb azt megvizsgálni, hogy milyen formában tartalmazza a szelént az adott étrend-kiegészítő. A szervetlen szelén (pl. a nátrium-szelenit) ugyanis nem hasznosul olyan jól, mint a szerves szelén (pl. L-szelenometionin).
 
A szerves szelént tartalmazó formulák közül is kiemelkedik az úgynevezett szelénes élesztő, melynek felszívódása 89%, vagyis jóval több hasznosul belőle, mint azonos mennyiséget tartalmazó, nátrium-szelenitet tartalmazó étrend-kiegészítőkből.
 
Bármennyire is pozitív hatásai vannak a szelénnek a szervezetünkre, nem szedhetünk korlátlan mennyiségeket belőle. A napi tolerálható mennyiség felső szintjét 300-400 mikrogrammban határozták meg, ennél több túladagoláshoz vezethet.
 
A túladagolás, vagyis a szelenózis tünetei azonban érdekes módon nagyon hasonlítanak a súlyos szelénhiány tüneteihez: hajhullás, a köröm töredezése, hányás, ingerlékenység.

Forrás: www.egeszsegkalauz.hu
 
Fotó: pixabay.com