Magazin

A propoliszról leginkább náthás, influenzás időkben beszélünk, nem hiába: az egyik legerősebb természetes antibiotikum, és megelőzésre, immunerősítésre is használhatjuk, csakúgy, mint a méhpempőt. Melyik mire jó?  - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.


A szorgos méhek olyan értékes és természetes gyógymódokkal ajándékoznak meg minket, a propolisz és a méhpempő formájában, amelyeket az egészségünk érdekében érdemes gyakran fogyasztanunk!

Mire jó a méhpempő?

A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás, szúrós illatú anyag,a méhkirálynő tápláléka - igazi életelixír. A méhpempő több mint 150, biológiailag aktív összetevőt: fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket és még számos egyéb bioaktív anyagot tartalmaz.
Összetevői természetes módon teremtenek egyensúlyt a testben végbemenő folyamatokban, harmonizálják a különböző funkciókat, ennek köszönhetően támogatják az egészség megőrzését, segítik elő a gyógyulást, teszik ragyogóvá a bőrt és adnak fiatalos lendületet a mindennapokhoz.

A méhpempőt akkor is érdemes fogyasztani, ha egészségesek vagyunk, hiszen jó adag energiára és bőséges tápanyagra mindig szükségünk van. A klinikai vizsgálatok azonban számos konkrét betegség esetén is igazolták hatásait. A kutatások során antibiotikus hatású összetevőket mutattak ki benne, melyek hatékonyak a különböző gombák, vírusok és baktériumok ellen. Természetes védőpajzsként működik a leggyakoribb fertőzésekkel szemben, mint az influenza, a torokgyulladás, a láb- és körömgomba, de használhatjuk ekcéma, pikkelysömör kezelésére is.

A méhpempő az egyik legkedveltebb bőrápoló kivételes fiatalító képessége miatt. Mivel tele van antioxidánsokkal és tápanyagokkal, még a fakó, élettelen bőrrel is csodákat művel és ugyanilyen hatással van a sérült, fénytelen hajra is. A fejbőr betegségeinek kezelésére is érdemes kúraszerűen használni a méhpempőt.
A szívbetegség az egyik vezető halálok világszerte. A méhpempőnek a szívre és az érrendszerre gyakorolt hatását sok kutatás vizsgálta és egyértelmű előnyeit mutatta ki. Rendszeres fogyasztásával le tudjuk csökkenteni a szív- és keringési betegségek kockázatát, beleértve a magas vérnyomást és koleszterinszintet, az érszűkületet, érelmeszesedést, a trombózist és a szívrohamot is. Mivel bőségesen ellátja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal, alapvetően az egyensúlyi működés irányába hat, azaz a keringést is szabályozza.

Hogyan védi egészségünket a propolisz?

A propolisz vagy méhszurok egy olyan gyantás keverék, amit a mézelő méhek gyűjtenek össze a fák rügyeiről, melyekből nedv folyik, vagy egyéb növényi forrásokból. A méhek ezzel az anyaggal "fertőtlenítik" a kaptárat, hogy egyetlen apró kórokozó se juthasson be.
A tudósok csupán az elmúlt évtizedben jöttek rá arra, amit a méhészek már ősidők óta tudnak: a propolisz páratlan hatásokat fejt ki egészségünk megőrzése érdekében. Védőpajzs szervezetünk számára, amit a méheknek köszönhetünk és amivel sokszor a szintetikus gyógyszerek sem tudják felvenni a versenyt.

A propolisz összetevői 40-50%-ban a flavonoidokban és fenolsavban gazdag gyantás anyagok. Összesen több mint 300 alkotóelemből tevődik össze, melyeknek pontos arányát szinte lehetetlen megmondani, hiszen attól függ, hogy a méhek milyen növényekről gyűjtik a propolisz készítéséhez szükséges anyagokat. Annyi azonban biztos, hogy hatóanyagai között gyulladáscsökkentő, antiallergén, antioxidáns és antibiotikus vegyületek találhatók, melyeket számos betegség ellen felhasználhatunk.

A propolisz a névjegyét elsősorban antibiotikus hatásával tette le az egészségvédelemben. Míg a szintetikusan előállított antibiotikumok a szervezetben a hasznos baktériumokat is elpusztítják, addig a propolisz kizárólag a kórokozókkal szemben fejti ki hatását. Teszi ezt gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatásával párhuzamosan. A propolisz ráadásul az immunrendszert is fokozottabb működésre ösztönzi, így a szervezet hamarabb képes megküzdeni az őt fenyegető baktériumokkal, vírusokkal. Természetes antibiotikumként azért is nevezhető rendkívül hatékonynak, mivel a gyógyszerekkel szemben rezisztens kórokozókkal is el tud bánni.

A propolisz hatását kimutatták asztma ellen is. A kutatók szerint gátolja a gyulladásos immunválaszt, ami az asztmás betegeknél gyakran jelentkezik. Asztma és allergia elleni hatását csak a közelmúltban kezdték alaposabban vizsgálni, de az eredmények nagyon biztatóak. Felmérték azt is, hogy a sugárzástól mennyire képes megvédeni a szervezetet.
Az állatkísérletek szerint a sugárzás hatása jóval kisebb mértékben volt kimutatható azoknál az egereknél, melyeket előzőleg propolisszal etettek. A mobiltelefonok vagy a mikró által kibocsátott káros sugarak mellékhatásait jelentősen csökkenthetjük a segítségével.

Egy 2009-es tanulmány a propolisz rákkal szemben kifejtett aktivitását vizsgálta. Bioaktív hatóanyagait vastagbélrák ellen vetették be és azt tapasztalták, hogy nagyban gátolta a rákos sejtek növekedését, majd 72 órával a kezelés után apoptózist, azaz programozott sejthalált váltott ki náluk. Kimutatták megelőző hatását is és hangsúlyozták, hogy ez nem korlátozódik csupán a vastagbélrákra, hanem a daganatok számos típusa ellen érvényes lehet, például hasnyálmirigyrák ellen.

A propolisz a bélrendszerben is rendet tesz, bioaktív hatóanyagai megtisztítják az emésztőrendszert a parazitáktól és kórokozóktól, mint a Helicobacter pylori vagy a Candida, de segítenek ételmérgezés és egyéb emésztési zavarok kezelésében is.
A propolisz fertőtlenítő tulajdonságát sokszor használják a szájüregi betegség kezelésére, illetve megelőzésére, mivel a legtöbb fogíny és fogbetegség az elszaporodó baktériumoknak tudható be.

A propolisz természetes segítséget nyújthat fogszuvasodás, ínygyulladás, afta, tályog, szájüregi fekélyek kezelésénél, megakadályozza a lepedék lerakódását a fogakra, de leszámol a kellemetlen szájszagot okozó baktériumokkal is. Csökkenti a gyulladásokat és a fájdalmat is, ezért fogászati beavatkozások után nagyon jó szolgálatot tesz. A száj higiéniájának fenntartásához érdemes rendszeresen használni.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: pixabay.com