Magazin

Nem létezik olyan munkahely, ahol ne lenne stressz, szorongás. Ezek a tippek segíthetnek! - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

Nők esetében szoros összefüggés mutatható ki a munkahelyi stressz és a szív- és érrendszeri megbetegedések között, állapították meg a Harvard Egyetem kutatói egy nagy volumenű vizsgálat során.

A nőknél nagyobb mértékben növeli a stressz a szívinfarktus kockázatát

A 170.000 női egészségügyi dolgozó bevonásával végzett vizsgálat kimutatta, hogy azoknál akik a munkájuk következtében nagyobb stressznek vannak kitéve, 40%-kal megnő a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának kockázata (például szívroham, vagy más súlyos állapotok), a nyugodtabb munkakört betöltő kollégáikhoz képest. Ezen kívül a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a munkájuk elvesztése miatt folyamatosan aggódók körében gyakoribb a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás.

Hasonló eredményeket hozott egy ápolónőkön végzett hosszú távú dán vizsgálat, illetve egy pekingi, irodai munkát végzőket érintő felmérés is. Érdekes, hogy ez utóbbi férfiaknál nem mutatott ki hasonló összefüggést.
Az, hogy a munkahely mennyire tekinthető stresszesnek többek között annak a függvénye, hogy milyen az elvégzendő feladatok mennyisége, ütemezése és azok nehézsége. Fontos még, hogy a dolgozóknak mennyi beleszólása van a munkával kapcsolatos kérdésekbe, illetve mennyire lehetnek kreatívak.

Mi történik a szervezetünkkel?
A szervezet az őt érő negatív ingerekre egy természetes védekező reakcióval ("harcolj, vagy menekülj") válaszol. Ennek során aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, adrenalin és egyéb hormonok szabadulnak fel, nő a pulzus, gyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és az izmok számára üzemanyagként cukor kerül a vérbe, azaz testünk felkészül a vészhelyzet elhárítására.

Sajnos a szervezet nem tesz különbséget a valódi életet veszélyeztető szituációk és a kevésbé súlyos problémák, az anyagi gondok, a munkahelyi körülmények, vagy esetleg a még be nem következett dolgok miatti aggodalom között. Tartós stresszhelyzetben a szervezet folyamatosan ebben a felfokozott, készenléti állapotban van, amely kimerüléshez és hosszú távon akár megbetegedésekhez is vezethet.

Az nem ismert, hogy a munkahelyi stressz - közvetlenül - hogyan vezet szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Károsíthatja a szívkoszorú-ereket, amely vérrög képződéshez, ennek következtében pedig szívinfarktushoz vezet. "Állandó" stressz esetén nehezebben elkerülhetőek az ilyen megbetegedések; rendszeres testmozgás és megfelelő étrend hiányában, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás, valamint az elegendő idejű és megfelelő minőségű alvás hiánya mind kockázati tényező.
Nehéz megmondani, hogy a szívroham kialakulásában mekkora rész tulajdonítható a lelki tényezőknek, és mekkora hányadban járulnak hozzá az egészségtelen szokások, mint például a dohányzás, vagy a mozgáshiány. Ennek kiderítésével több, folyamatban lévő vizsgálat is foglalkozik. Eltérő az is ahogyan egyes emberek a stresszre reagálnak, ez részben genetikailag meghatározott, részben az életben addig begyűjtött tapasztalatokon alapul.

Az események kismértékű befolyásolhatósága miatt fellépő stressz nem csak a munkával kapcsolatban léphet fel. Számos nőnek több fronton is teljesítenie kell – a napi munka mellett gyermekeket nevelnek, idős szülőket gondoznak, háztartást vezetnek – ez gyakran több feladatot jelent, mint amennyit kezelni tudnak. Az ilyen helyzetek sokszor elkerülhetetlenek, és a telített munkaerő piacon az ember jogosan érezheti úgy, hogy nem sokat tehet a munka okozta stressz csökkentésre.

Ezeket a tanácsokat fogadja meg munkahelyi stressz ellen

Alakítsunk ki és tartsunk fent minél több szeretetteljes kapcsolatot családtagokkal, barátokkal.
Végezzünk rendszeres testmozgást. Jót tesz a szívnek, elűzi a depressziót, a szorongást és megfelelő alvást biztosít.
A munkaidő végeztével igyekezzünk tényleg letenni a munkát, és ne olvasgassunk ilyen tárgyú e-maileket otthon.
Sajátítsunk el relaxációs technikákat. Jógázzunk, meditáljunk, végezzünk légzőgyakorlatokat, gondolkodjunk pozitívan.
Ha igazán túlterheltnek érezzük magunkat, ne szégyelljük szakember (pszichiáter, pszichológus, személyi edző stb.) segítségét kérni.

Stressz és burnout - a legrosszabb kombináció

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezet hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe felvették a kiégést, így mostantól betegségnek számít. Leginkább azokat veszélyezteti a kiégés (burnout szindróma), akik a munkájukból kifolyólag stressznek vannak kitéve, több figyelmet és megértést igényelnének.

A munkahelyi kiégés fő tünetei

kimerültség, fáradtság
a munkával kapcsolatos negatív gondolatok, eltávolodás
a munkahelyi hatékonyság és motiváció csökkenése

A betegség diagnosztizálása előtt olyan már problémaforrásokat is ki kell zárnia a kezelőorvosnak, mint a szorongás vagy más pszichés zavarok. Ezenkívül csak és kizárólag a munkahellyel kapcsolatos tevékenységekkel köthető össze a kiégés, az élet más területeivel nem.


Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay.com