Magazin

A banán gyakran kerül tiltólistára, amikor a cukorbetegség étrendjéről van szó, pedig a tudományos kép ennél jóval árnyaltabb. A gyümölcs természetes cukrot tartalmaz, ezért érthető, hogy felmerül a kérdés: vajon egy banán elfogyasztása túl nagy vércukoremelkedést okoz-e? A kutatások alapján azonban önmagában az, hogy egy gyümölcs édes, még nem jelenti azt, hogy cukorbetegségben kerülni kell.-  olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

A  banán vércukorra gyakorolt hatása függ az érettségétől és fajtájától, de önmagában nem indokolt teljesen kerülni cukorbetegség esetén.
Az éretlen banán alacsonyabb glikémiás indexű, mert több rezisztens keményítőt tartalmaz, de kutatások szerint a különbségek a vércukorszintben nem minden esetben jelentősek.
A rezisztens keményítő kedvezően befolyásolhatja a vércukor-anyagcserét, de jelenleg nincs elég bizonyíték arra, hogy a zöld banán rendszeres fogyasztása önmagában javítja a cukorbetegséget.
A teljes gyümölcsök – beleértve a  banánt is – fogyasztása nem feltétlenül rontja a vércukorkontrollt, számos vizsgálat mérsékelt vagy kedvező hatást mutatott.
Nem érdemes kizárólag a cukortartalomra koncentrálni: a banán mértékletes, kiegyensúlyozott étrend részeként beleilleszthető a cukorbetegek diétájába is, de az adagolásra és az étkezések összetételére figyelni kell.

Az sem mindegy, hogy milyen állapotban van a banán, amikor megesszük. A banán érés közben jelentősen megváltozik: a benne található keményítő egy része cukrokká alakul, ezért az érett gyümölcs édesebb lesz. Ez a változás a vércukorra gyakorolt hatásban is megjelenhet, bár a kutatások nem minden esetben mutatnak ugyanolyan mértékű különbséget.

Egy régebbi, de közvetlenül 2-es típusú cukorbetegeken végzett vizsgálatban tíz résztvevő fogyasztott különböző napokon 120 gramm éretlen, illetve 120 gramm túlérett banánt. Az éretlen banán glikémiás indexe 43 volt, míg a túléretté 74, vagyis az utóbbi jóval nagyobb vércukorválaszt váltott ki. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy az éretlen banánban több olyan keményítő található, amelyet a szervezet lassabban bont le.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cukorbetegeknek csak zöld banánt szabad enniük. Egy másik, szintén 2-es típusú cukorbetegeken végzett vizsgálatban a banán különböző érettségi fokai között már jóval kisebb különbséget találtak a vércukorválaszban. A vizsgálatban a sárgától a barna foltosig terjedő banánok hatása viszonylag hasonló volt. Ez arra figyelmeztet, hogy az érettség valóban számíthat, de nem lehet belőle egyszerű szabályt felállítani, miszerint a zöld banán „jó”, a barna pedig „rossz”.
A banán vércukorra gyakorolt hatása ráadásul nemcsak az érettségtől függ, hanem attól is, milyen fajtáról van szó. Egy vizsgálatban négy különböző banánfajtát hasonlítottak össze, és a glikémiás indexük 61 és 69 között alakult. A kutatók szerint egyetlen banán elfogyasztása mindegyik vizsgált fajtánál alacsony glikémiás terhelést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a banánt sem érdemes automatikusan magas vércukoremelő hatású ételként kezelni.

Más kutatásokban még alacsonyabb vércukorválaszt mértek banán után 2-es típusú cukorbetegeknél. Egy vizsgálatban 17 cukorbeteg embernél a banán glikémiás indexe 41,3 volt, ami az adott vizsgálati körülmények között alacsony értéknek számított. Ez is azt mutatja, hogy a banán cukortartalma önmagában nem mondja meg, hogy az étel milyen vércukorválaszt vált ki.
Az egyik legérdekesebb kérdés ezért az, hogy mi történik a zöld banánban található rezisztens keményítővel. Ez a keményítő nem emésztődik meg olyan könnyen a vékonybélben, mint a gyorsabban hozzáférhető szénhidrátok. Emiatt a zöld banánban több maradhat belőle, mint az érett gyümölcsben. A rezisztens keményítő egy része eljut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok is felhasználhatják.

A zöld banán rezisztens keményítője azért különösen érdekes cukorbetegségben, mert egyes kutatások szerint kedvezően befolyásolhatja a vércukor-anyagcserét. Egy 113, prediabétesszel vagy 2-es típusú cukorbetegséggel élő ember bevonásával végzett, 24 hetes randomizált vizsgálatban (olyan tudományos vizsgálat, amelyben a résztvevőket véletlenszerűen osztják különböző csoportokba) a zöldbanán-biomasszát fogyasztó csoportnál több kedvező változást is megfigyeltek, köztük a HbA1c és az éhomi vércukorszint csökkenését. Ugyanakkor a kutatók különbséget találtak a teljes csoport és az előre meghatározott alcsoportok eredményei között, ezért ebből nem lehet azt kijelenteni, hogy a zöld banán önmagában javítja a cukorbetegséget.

Egy másik, kisebb vizsgálatban 17, 2-es típusú cukorbeteg ember kapott banánból származó rezisztens keményítőt, és a kutatók alacsonyabb éhomi vércukorszintet, valamint kisebb vércukor- és inzulinválaszt figyeltek meg. Ez érdekes eredmény, de fontos különbség, hogy a vizsgálatban koncentrált keményítőt használtak, nem egyszerűen azt vizsgálták, mi történik, ha valaki megeszik egy zöld banánt.

Ráadásul nem minden kutatás szerint javítja a rezisztens keményítő a cukorbetegség hosszú távú kontrollját. Egy másik randomizált vizsgálatban, amelyben 2-es típusú cukorbetegek fogyasztottak  banánból származó rezisztens keményítőt, nem találtak egyértelmű javulást a teljes napi vércukorkontrollban vagy a vércukor-ingadozásban. Ez azért fontos, mert azt mutatja: egy érdekes élettani hatás még nem jelenti azt, hogy egy  élelmiszer bizonyítottan kezel egy betegséget.

A banán esetében tehát nem érdemes egyetlen tulajdonságra, például a cukortartalomra koncentrálni. A teljes gyümölcsben a szénhidrát mellett rost és más tápanyagok is vannak, és a szervezet nem ugyanúgy reagál egy egész banánra, mint egy olyan italra, amelyben a  banán mellett cukor vagy más gyorsan felszívódó szénhidrát is van.
Az is fontos, hogy a banán ne csak egyetlen étkezés részeként jelenjen meg, hanem az egész étrendet nézzük. A gyümölcsök és a cukorbetegség kapcsolatát vizsgáló 19 randomizált kontrollált vizsgálat összesített elemzésében a gyümölcsfogyasztás átlagosan csökkentette az éhomi vércukorszintet, miközben a HbA1c-re nem találtak statisztikailag egyértelmű hatást. Ez nem bizonyítja, hogy minden gyümölcs minden cukorbeteg embernél javítja a vércukorszintet, de erősen megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a cukorbetegeknek általában kerülniük kellene a gyümölcsöt.

Egy újabb, öt randomizált vizsgálatot és 245, 2-es típusú cukorbeteg embert összesítő metaanalízis még ennél is kedvezőbb eredményt talált: a teljes gyümölcsöt tartalmazó étrendi beavatkozások mellett a HbA1c és az éhomi vércukorszint is mérséklődött. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy kevés vizsgálat áll rendelkezésre, és az egyik tanulmány esetében magas volt a torzítás kockázata. Vagyis az eredmény biztató, de nem tekinthető végleges bizonyítéknak.
Van egy másik fontos különbség: nem mindegy, hogy egész gyümölcsről vagy gyümölcsléről beszélünk. Egy 18 randomizált vizsgálatot összesítő metaanalízisben a 100 százalékos gyümölcslé fogyasztása nem járt jelentős változással az éhomi vércukorszintben, az inzulinrezisztenciában vagy a HbA1c-ben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyümölcslé és az egész gyümölcs táplálkozási szempontból azonos lenne: az egész gyümölcs rágása és rosttartalma más étkezési helyzetet jelent, mint egy ital elfogyasztása.
A kutatások alapján ezért önmagában az sem tűnik indokoltnak, hogy valaki a cukorbetegség diagnózisa után automatikusan visszafogja a teljes gyümölcsök fogyasztását. Egy randomizált vizsgálatban újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegek két csoportja eltérő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztott, és a több gyümölcsöt fogyasztó csoportnál nem alakult rosszabbul a vércukorkontroll. Ez természetesen nem bizonyítja, hogy minél több gyümölcsöt eszik valaki, annál jobb lesz a vércukra, de azt igen, hogy a gyümölcs általános korlátozása nem feltétlenül szükséges a vércukorszint javításához.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a banánnak nincs hatása a vércukorszintre. A banán szénhidrátot tartalmaz, ezért egy nagy adag elfogyasztása természetesen emelheti a vércukrot. Az egyéni reakciók között is lehetnek jelentős különbségek, és ugyanaz az étel más vércukorválaszt válthat ki két különböző embernél.
A banán tehát nem „cukorbetegbarát szuperétel”, de nem is tiltott gyümölcs. Az érettsége valóban befolyásolhatja a vércukorra gyakorolt hatását, különösen az éretlen és túlérett banánt összehasonlító vizsgálatokban. A zöld banán rezisztens keményítője pedig érdekes kutatási terület, de jelenleg nincs elég bizonyíték arra, hogy ezt cukorbetegség kezelésére szolgáló módszerként lehessen ajánlani.

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján sokkal pontosabb azt mondani, hogy a banán helye megvan a 2-es típusú cukorbetegségben követett étrendben, miközben az adag, az érettség és az egész étkezés összetétele is számít. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy „ehet-e banánt egy cukorbeteg?”, hanem az, hogy az adott mennyiség és az adott étkezés hogyan illeszkedik az illető teljes étrendjébe és vércukorkontrolljába.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó:  EgészségKalauz