Magazin

Több ezer magyar dolgozik bébiszitterként és beteggondozóként külföldön, de csak kis hányaduk rendelkezik gyermek vagy felnőtt ápolói végzettséggel – mutat rá a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének felmérése. Ez akár veszélyes is lehet, például, ha a munkavállaló nem szerzett szakszerű elsősegély-nyújtási ismereteket. Pedig szakirányú végzettséggel a munkavállalás is könnyebb.

A Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének tapasztalatai szerint a külföldi bébiszitteri vagy au-pairi munkák leginkább az egyetemisták körében népszerűek, akik számtalan bébiszitter közvetítő szolgáltatását vehetik igénybe, míg a házi-betegápolási állásokat leginkább egyénileg szerzik a munkavállalók, és leggyakrabban német nyelvterülten van rájuk igény.

„Külföldön ezekre a munkákra sokkal inkább keresnek olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek olyan képesítéssel, amely alkalmassá teszi őket – pozitív személyiségük és szakszerű ismereteik miatt – gyermekek felügyeletére vagy idős, beteg emberek ellátására” – mondta el Kardos István a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezetének igazgatója. A Vöröskereszt ezért indított olyan tanfolyamokat, amelyek során elsajátíthatóak mindazok a gondozási, kommunikációs és balesetvédelmi ismeretek, amely képessé teszi a résztvevőket az ápolási feladatok ellátására, betegségek felismerésére és azok szakmai illetékességen belül történő kezelésére, balesetek megelőzésére, szakszerű elsősegélynyújtásra.

„Az Európai Unióban például a bébiszitteri állások betöltéséhez az egyik legfontosabb feltétel az elsősegély-nyújtási ismeretek alapos ismerete” – folytatta Kardos István. „A Vöröskereszt tanfolyamain az elsősegélynyújtásra külön hangsúlyt helyezünk.” A tanfolyamoknak pályaorientációs célja is van, de igénybe vehetik azok is, akik családjukban vagy környezetükben szeretnék ellátni a gyerekeket, időseket.

Valójában Hollandiában már most sem csak mellrákról van szó. A gyomorrák is – mint a mellrák – lehet genetikailag meghatározott - noha a mellráktól eltérően nem törvényszerűen - de ez újabb indíték lehet egy újabb szelekcióhoz. A mostani rákkockázatokat egy bizottság állapítja meg, de még ők sem tudják, hogy milyenek lesznek a terápiás lehetőségek 20 év múlva. Addig valószínűleg több rákbetegségnek jobb vagy akár jó gyógyítási esélyei lesznek.

Ami azonban abszurd ebben a tervben: azt a kockázatot, hogy rákban betegedjenek meg vagy haljanak meg, a szelekcióval nem szüntetik meg. Különösen a gyomorrák miatt igaz ez: ott ugyanis az esetek 89 százaléka nem genetikusan meghatározott és nők mellrákgének nélkül is még igen gyakran betegednek meg mellrákban. Néhány évvel később ugyan, de ugyanolyan szerencsétlenül.

Ezért megkérdezhető, hogy itt miről van szó. Talán a társadalom biztonsági igényéről, amely már nem akar tudomást venni a kockázatról mint olyanról?

Termékajánló: