Magazin

MEDICOR Zrt. Egészségmagazinja

64648b876eaac337256838.jpg

Mire lehet jó a kefir? Ezért az egyik legegészségesebb tejtermék

Témakörök: Életmód, táplálkozás Diéta, fitness Kutatás Érdekesség

Mi mindenre lehet jó a kefir? Mutatjuk!  - olvasható az egeszsegkalauz.hu-n.

A kefir története a Kaukázus északi lejtőihez köthető

A legenda szerint Mohamed osztotta meg a kefir készítésének, és a kefirgomba használatának titkát a helyi ortodoxokkal. Megtiltotta, hogy továbbadják bárkinek is a titkot, mert akkor elvész a kefir varázslatos ereje. Ez volt fő oka annak, hogy a kefir készítésének módja sokáig ismeretlen volt. A tradicionális kefir bőrzsákokban készült melyet az ajtó mellé akasztottak.

Az volt a szokás, hogy aki bejön, annak bele kell rúgnia, vagy ütnie a zsákba, hogy keveredjen a folyadék. A kefir főként tejsavbaktériumoknak, ecetsavbaktérumoknak és élesztőgombáknak köszönhető, végtermékként egy különleges és egyedi tulajdonságokkal bíró savas tejterméket kapunk, mely kiváló immunerősítő és probiotikus hatással is rendelkezik.

Ezért van olyan jó hatással az egészségünkre a kefir

Kiváló tápértékkel rendelkezik, magas protein és kalcium tartalma.
Rendkívül jól emészthető, így tulajdonképen korlátlan mennyiségben fogyaszthatunk belőle.
A fermentálás során a fehérjék jelentős része átalakul szabad aminosavakká, melyet sokkal jobban tud szervezetünk hasznosítani. (Olyannyira, hogy a történelem során kórházakban alkalmazták különböző bélbetegségek, emésztési zavarok, iszkémiás szívbetegségek, hipertenzió és allergiák kezelésére.)
A benne lévő baktériumok laktáz enzimet termelnek – a szervezet laktáz enzim termelésének megszűnése okozza a laktózérzékenységet –, így ezek megemésztik helyettünk a tejben lévő laktózt és tejsavvá alakítják azt.
Kiváló vitamin forrás, a vízben oldódó vitaminok nagyrésze megtalálható benne – a C és B12 vitamint leszámítva –.
Mivel nagyon magas az élő mikrobatartalma, így a kefir is a joghurttal együtt probiotikumnak számít.
A kefirnek fontos egészségügyi előnyei vannak. Állaga és íze világszerte, régiónként és márkánként jelentősen eltér. Ezért, ha megkóstolunk egyet, és nem ízlik, ne adjuk fel, próbáljunk ki egy másik márkát, vagy készítsük el saját magunk 



A bél a „második agy”

A mikrobiom, vagyis a bélben élő jótékony baktériumokkal egyre több kutatás foglalkozik. Ezek közül az egyik legérdekesebb állítás, hogy a belünkben élő mikroorganizmusok az agysejtjeinkkel is képesek kommunikálni. A bélrendszer és a mentális egészség közötti pontos kölcsönhatás nem tisztázott még, többféle lehetséges mechanizmus is szerepet játszhat, de egy biztos: az, hogy mit eszünk, mivel tápláljuk vagy romboljuk ezt az érzékeny közösséget központi szerepet játszik nemcsak az egészségünk, de a hangulatunk, a közérzetünk alakulására is.
A mikrobiom szerepét ma már olyan központi idegrendszert érintő betegségek terápiájában is vizsgálják, mint a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, szklerózis multiplex, depresszió, autizmus.

Kutatási adatok szerint a bélrendszerünk termeli a szerotonin, a jó közérzetet adó anyag több mint 90 százalékát, sokkal többet, mint az agy, ezért nevezik néha „második agynak” - írja a Psyhology Today.

A bélrendszer egészsége az immunrendszer szempontjából is alapvető fontosságú Bélrendszerünk egészsége attól függ, hogy mennyi és milyen változatos „jó baktériumot” kap, ami elengedhetetlen a belek és az egész szervezet megfelelő működéséhez. A bélrendszerünkben lévő jó baktériumok harcolnak az oda bekerülő „rossz baktériumok” ellen, és ezért tudunk egészségesek maradni.
Amikor öregszünk vagy egészségügyi problémáink vannak, különösen, ha antibiotikumokat kell szednünk, a jó baktériumok mennyisége csökken, míg a rossz baktériumoké hajlamos megnőni, ami további egészségügyi problémákat okozhat. Ezért a bélrendszerünkben lévő jó baktériumokat probiotikumokkal kell kiegészítenünk. A kefir rengeteg jó baktériumot tartalmaz.

Ezért jó a kefir a második agynak

A kefir probiotikum, ami azt jelenti, hogy élő mikroorganizmusokat (jó baktériumokat) tartalmaz, amelyek támogatják az emésztés egészségét és egészségesen tartják a bélrendszerünket. A kefirben több mint 30 különböző és egyedülálló jó baktériumfaj található. Mikroorganizmusai szerves savakat és bakteriocint termelnek, amelyek megzavarják a patogén baktériumokat és javítják a bélrendszer egészségét.

A kefirnek rengeteg egészségügyi előnye van

Gombaellenes, antibakteriális, antioxidáns és koleszterinszint-csökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Emellett javítja a vércukorszintet a plazma glükózszintjének csökkentésével, segít a székrekedésen, támogathatja a szív- és érrendszeri egészséget, és bizonyos súlycsökkentő előnyei is lehetnek. A kefir emellett jó fehérjeforrás (különösen a vegetáriánusok számára), vitaminok és ásványi anyagok forrása. C-, K-, A-, B1-, B2- (riboflavin), B5-, B7-vitamint (biotin), folsavat és karotint tartalmaz.

Emellett kalciumban és magnéziumban gazdag, amelyek fontos ásványi anyagok az egészséges idegrendszer számára. Továbbá foszfort tartalmaz, ami fontos csontjaink egészségéhez, és az immunrendszerünket támogató cinket. A kefirnek azonban, mint minden probiotikumokat tartalmazó ételnek, lehetnek emésztési mellékhatásai, mint például gázok, puffadás vagy hasmenés, különösen, ha először fogyasztjuk.

Forrás: EgészségKalauz
Fotó: Pixabay

5a3ae39aa9539.jpg

Higanyveszély: eltört a lázmérő!

5a7af4605b9c5.jpg

A terhesség egyértelmű jelei

602bb2e0af0cf477703987.jpg

Ezt jelentik a rövidítések a leleten